Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 7. szerda (103. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyarország 2014. évi központi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló jelentés együttes általános vitája - ELNÖK: - DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke:
878 stratégiai célként tűzte ki, hogy a zárszámadás ellenőrzésének hatékonyabb és eredményesebb megvalósítása érdekében az eddigiektől eltérő megközelítésű, tartalmú és eljárású ellenőrzési módszert alakítson ki, és továbbra is támogassa az Országgyűlés munkáját egy megalapozott döntés meghozatalában. Az Állami Számvevőszék ezt a stratégiai célt teljesítve újította meg és tette közzé honlapján 2 015 januárjában a zárszámadás ellenőrzésének új módszertanát. A dokumentum kidolgozásának kereteit két tényező határozta meg. Egyrészt a korábbi módszertanok elfogadása óta megváltozott az államháztartás szerkezeti rendje, valamint 2014. január 1jétől új költségvetési számviteli szabályok léptek hatályba, amelyek értelmében az államháztartás számvitele a költségvetési számvitelből és a pénzügyi számvitelből áll. Másrészt az Állami Számvevőszék módszertana megújításának hátterében a nemzetközi ellenőrzési s zakmai sztenderdek körében történt megújulás is szerepet játszott. A legfőbb ellenőrző intézmények nemzetközi szervezete, az INTOSAI 2013 októberében új ellenőrzési alapelveket fogadott el, ami maga után vonta a zárszámadás ellenőrzése során alkalmazandó e lvek és követendő eljárások megújítását is világszerte. A zárszámadás ellenőrzésének módszertanát az ÁSZ úgy alakította ki, hogy az alkalmazott ellenőrzési eljárások alapján megalapozott véleményt mondhasson a költségvetés egészének végrehajtásáról. Az ell enőrzés átfogó és objektív képet ad a 2014. évi zárszámadási törvényjavaslatban szereplő adatok megbízhatóságáról. Az ellenőrzés a központi alrendszer kiadási és bevételi főösszegére, ezen belül öt fő területre terjedt ki: a központi kezelésű előirányzatok ra, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaira, az elkülönített állami pénzalapokra, a fejezeti kezelésű és azon belül az európai uniós támogatásokhoz kapcsolódó előirányzatokra, valamint a központi költségvetés intézményeire. Ezen az öt ellenőrzési terület en a költségvetési számvitellel készült beszámolókban, így a költségvetési jelentésekben és maradványkimutatásokban szereplő adatok megbízhatóságát ellenőriztük. Ezen túl az Országgyűlés felé beszámolásra kötelezett intézményeknél és a társadalombiztosítás i alapoknál a pénzügyi számvitellel készített beszámolók, vagyis a mérleg és az eredménykimutatás összeállításának szabályszerűségét is minősítettük. Az új módszertan eredményeként először fordul elő, hogy a zárszámadás számvevőszéki ellenőrzése lefedte a központi alrendszer kiadásainak és bevételeinek 100 százalékát. Az Állami Számvevőszék a zárszámadás ellenőrzése során statisztikai módszereket alkalmazott, annak szabályai szerint járt el. Ennek megfelelően az ellenőrzött tételek alapján vonta le megállap ításait a teljes sokaságra. A statisztikai mintavétel során a lényegességi küszöbértéket az Állami Számvevőszék a korábbi évekkel azonosan, a központi költségvetés kiadási, illetve bevételi főösszegének 2 százalékában határozta meg. Az Állami Számvevőszék további specifikus lényegességi küszöbértéket is meghatározott az egyes részterületek tekintetében, az adott részterületek teljesített kiadási és bevételi főösszegének szintén 2 százalékában. Az Állami Számvevőszék a bevételek és kiadások megbízhatóságának ellenőrzését, a gazdálkodás és az előirányzatfelhasználás szabályszerűségét, a költségvetési gazdálkodásra vonatkozó szabályokkal való összhangját valamennyi ellenőrzési területen az új módszertannal értékelte. Az ellenőrzés során a Számvevőszék a zárszá madási törvényjavaslatban rögzített törvényi módosított előirányzatokhoz viszonyította a teljesítési adatokat. Tisztelt Országgyűlés! 2014ben a központi alrendszer bevételei a törvénytervezet alapján 17 458,4 milliárd forintra, a kiadások 18 261,4 milliár d forintra teljesültek, amelynek eredményeként a hiány 30,3 százalékkal, 348,5 milliárd forinttal alacsonyabb szinten, 803 milliárd forintra teljesült az 1151,5 milliárd forintos hiánycélhoz képest. Az államháztartás központi alrendszerén belül a központi költségvetés 816,6 milliárd forintos deficittel, a társadalombiztosítási alapok 8 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok 5,6 milliárd forintos szufficittel zárták a tavalyi esztendőt a benyújtott törvénytervezet alapján.