Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. szeptember 3. csütörtök (95. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - NOVÁK ELŐD (Jobbik):
88 Istvánnak ez a megnyilvánulása, mert például Ujhelyi István 2013ban még felolvasta kissé következetlenül egy azonnali kérdésem címét, amely így szólt az ő száj ából is: „Mit szól hozzá, hogy a fehérgalléros cigánybűnözés már felütötte fejét a parlamentben is?” Nem új keletű tehát, ha egy levezető elnök ezt felvállalja. Pláne a Legfelsőbb Bíróság 2010. szeptember 30ai döntése értelmében és annak szellemében, hisz en akkor úgy döntött, hogy le kell adni a Jobbik cigánybűnözést is említő kampányhirdetését a Magyar Rádiónak és a Magyar Televíziónak. Az LB ezzel helybenhagyta az Országos Választási Bizottság korábbi döntését, amely szerint jogsértők voltak a közmédiumo k döntései, amelyekkel elutasították a reklám befogadását, ezzel ugyanis megsértették a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelvét. A közmédiumok ellen benyújtott kifogás szerint - itt van előttem a Legfelsőbb Bíróság kinyomtatott végzése - a kampányfilm nem faji szempontból mutatja be programját, hanem a bűnözés visszaszorítására irányul. A kifogásnak helyt adó OVB, majd jogerős helybenhagyásával a Legfelsőbb Bíróság is megállapíto tta, hogy a Jobbik „cigánybűnözés” kifejezést használó hirdetései nem lépték túl a véleménynyilvánítás alkotmányos határát. Még idézek ebből a végzésből: „nem sért olyan alkotmányos alapjogot, továbbá nem valósít meg olyan törvény által büntetni rendelt té nyállást, amely alapján a közmédia a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozza, megtagadhatta volna annak közlését”. Így szólt tehát a Legfelsőbb Bíróság. Kicsit sajnálom, hogy nemhogy egyetlenegy kormánytagot vagy államtitkárt, de kormánypárti képviselőt sem látunk a padsorokban, sőt a többi ellenzéki párttól sem látunk itt senkit a padsorokban, pedig nekik kellene talán a leginkább figyelmükbe ajánlanom a Legfelsőbb Bíróságát döntését. Ezt igenis tudomásul kellene venniük, ha már jogállamról beszélnek. A bíróság indoklása szerint választási kampányban a jelölő szervezetek és személyek azonos feltételekkel tehetnek közzé politikai hirdetést, ahhoz pedig véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos. Ezt csak azért említem meg, mert miután meghozta a döntésé t a Legfelsőbb Bíróság, a Magyar Rádió például olyan elképesztő újabb törvénysértéssel reagált, hogy bár az egész kampányból való kirekesztésünk után a kampány utolsó napján már valóban megjelenhetett a fizetett hirdetésünk a közmédiában, azonban elhatárol ódtak tőle, amit egyébként a törvény is kifejezetten tilt. Hát milyen egy ilyen hirdetés, milyen hatása lehet egy ilyen hirdetésnek? Egyébként nem volt egyedi ez a döntés. Ugyanilyen legfelsőbb bírósági döntést hozott hasonló indoklással az LB egy másik el járó tanácsa, hiszen a köztévé és a közrádió törvénysértése jogilag két külön ügy volt. Nem kérdés tehát, hogy jogi értelemben a „cigánybűnözés” szó használata indokolt. Azt pedig, hogy politikai értelemben, szakmai értelemben indokolt, azt meg pláne nem k ell vitatnunk, azt hiszem, hiszen a magyar emberek is érzik ezt a bőrükön. Talán itt csak utolsó mohikánként áll ellen néhány olyan személy, akik a politikai korrektség jegyében próbálják a problémát a szőnyeg alá söpörni. Pedig még a fideszes fiókintézmén yként működő Nézőpont Intézet 2008as felmérése szerint is a társadalom 91 százaléka szerint létezik cigánybűnözés, és csak 5 százalék mondta még 2008ban is azt, hogy nem létezik. A kutatásvezetőjük, Mráz Ágoston Sámuel azt közölte, hogy azért használták felmérésükben a cigánybűnözés fogalmát, mert az a társadalmi közbeszédben és a szociológiában is szerepel. A Rendőrtiszti Főiskola tanára, Németh Zsolt kriminológus szerint a cigánybűnözés fogalmának a tudományban és a kriminológiában nincs helye, viszont a társadalmi vitában van. A kriminológus szerint a cigánybűnözés fogalmának szakmailag annyiban van alapja, hogy bizonyos bűncselekményeket a roma származású emberek gyakrabban követnek el. A Rendőrtiszti Főiskola tanára azt mondta, hogy a normasértésre va ló hajlamnak vannak bizonyos örökölhető tényezői, például a sérülékenyebb idegrendszer vagy a hevesebb vérmérséklet, de ez csak akkor vezethet bűnelkövetéshez, ha a környezet ehhez táptalajt ad. Ezért kívánja a Jobbik például a bentlakásos intézmény szorga lmazását. De zárásként engedjenek meg csak annyit, hogy ahogy a fiatalkorú bűnözés sem azt jelenti, hogy minden fiatalkorú bűnöző, úgy a politikusbűnözés sem azt jelenti, hogy minden politikus bűnöző, a
