Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 6. kedd (102. szám) - Az Európai Űrügynökséget létrehozó Alapokmány kihirdetéséről szóló törvényjavaslat, az Európai Űrügynökséget létrehozó alapokmány részes államai és az Európai Űrügynökség között a minősített információk védelméről és cseréjéről szóló megállapodás kihi... - BARTOS MÓNIKA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
859 Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek. Ezek első körében a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Bartos Mónika képviselő as szonynak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon! BARTOS MÓNIKA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Az Európai Űrügynökség egy kormányközi szervezet, amel y a világűr felderítésével és felhasználásával foglalkozik. Az Európai Űrügynökség feladata, hogy kidolgozza az európai űrkutatási programokat és azokat véghez is vigye. Szorosan együttműködik Európán kívüli űripari szervezetekkel. Az együttműködés azonban nem új keletű, a megállapodás gyökere 1975re nyúlik vissza. Az Európai Űrügynökség az Európai Űrkutatási Szervezet és az Európai Hordozórakétafejlesztési Szervezet összeolvadásával jött létre. Magyarországon kívül, ahogy államtitkár úr is említette, hus zonkét európai ország a tagja, melyek közül Románia 2011ben, Észtország 2015ben csatlakozott. Magyarország 2015. február 24én lett teljes jogú tagja az Európai Űrügynökségnek. Meg kell említeni, hogy korábbi együttműködési megállapodások keretében néhán y projektben Kanada is részt vesz. Az Európai Űrügynökség székhelyét Párizsban találjuk, itt határozzák meg a főbb irányvonalakat és döntenek a programokról, missziókról. Az összes tagállamot figyelembe véve jelenleg több mint kétezer alkalmazott - tudósok , mérnökök, informatikai szakemberek és az adminisztratív személyzet - dolgozik az Európai Űrügynökségben. Az Európai Űrügynökséget létrehozó alapokmány, amelynek kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot tárgyaljuk, határozza meg az űrügynökség működésének f eltételeit. Magyarország az Európai Űrügynökség együttműködő államaként 1991 óta vesz részt különböző tudományos és innovációs programokban. A kormány az utóbbi években arra törekedett, hogy ezt az együttműködést még szorosabbra fűzze. A csatlakozási folya mat keretében az űrügynökség munkatársai 2014ben felmérték a magyar űrszektor állapotát és lehetséges fejlődési lehetőségeit. Adataink szerint jelenleg legalább 41 űriparhoz köthető vállalkozás, egyetemi és akadémiai kutatóintézet működik Magyarországon, amelyek mind világszínvonalat képviselnek, és képesek továbbfejlődni, bővülni és részt venni az űrügynökség programjaiban. A 2015. február 24én, Budapesten, a Művészetek Palotájában aláírt csatlakozási szerződéssel Magyarország is az Európai Űrügynökség t eljes jogú tagjává vált. A teljes jogú taggá válás révén Magyarország az eddigieknél szélesebb körben csatlakozhat az Európai Űrügynökség tudományos, oktatási és ipari programjaihoz. A tagságból fakadó előnyök révén a csúcstechnológiával foglalkozó hazai ű ripari vállalkozások és kutatóintézetek meg tudják őrizni jelenlegi vezető pozíciójukat a régióban. (19.10) A magas hozzáadott értéket termelő cégek és műhelyek további dinamikus fejlődésükkel növelhetik az ágazat és egész Magyarország versenyképességét. A piacképesség erősítése számos kapcsolódó iparágban is jelentkezhet. Az egyetemek közreműködése révén pedig korszerűbbé válhat a műszaki felsőoktatás. A bővülő lehetőségek új munkahelyek létrejöttéhez vezethetnek és elősegíthetik a magasan képzett műszaki értelmiség itthon tartását. Ezért azt gondolom, hogy érdemes támogatnunk az Európai Űrügynökséget létrehozó alapokmány kihirdetéséről szóló T/6399. számú törvényjavaslatot. Ehhez kapcsolódik vagy ebből következik a T/6400. számú, az alapokmány részes állam ai és az űrügynökség között a minősített információk védelméről és cseréjéről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló javaslat, hiszen fontos az űrügynökség, a tagállamok és a tudományos és ipari szereplők számára is a minősített adatok, információk integr itása, védelme.
