Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 6. kedd (102. szám) - Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
821 semmiben nem működnek együtt a hatóságokkal, ahogy erre korábban több médianyilatkozatban is már kitértek, az ő körükben igen alacsony az együttműködési készség, sokkal nehezebb tehát ezeket a betegeket vagy ezeket a személyeket szűrni, ővelük szót érteni, szükség esetén kezeln i. De nagyon fontos azt is nézni, hogy hol is lehet egyáltalán végezni ilyen szűréseket, milyen jogi lehetőségek és egyáltalán milyen realitás van hogy hol végződnek, illetve hol vannak ilyen szűrések. Mint az ismert és már említésre került, ezek jellemzőe n a déli határszakaszokon, a tranzitzónákban, Röszkén és Tompán valósultak meg, ahol egyrészt a fertőző betegeket kiszűrték, és megvizsgálták azokat az egészségügyi panaszokat, amelyekre panaszkodtak, illetve amelyeket magukénak vallottak az illegális bevá ndorlók. Nagyon érdekes ezeknek a helyiségeknek a kialakítása. Jól látszik, hogy akkor lehet szűrést végezni és akkor lehet helyesen megközelíteni, ha valamilyen zárt helyről beszélünk, hiszen az önmagában egy mezőre odavezényelt vagy összefogott, összegyű jtött bevándorlók körében nem lehet a szűrést elvégezni, sem technikai lehetősége, sem emberi állományi lehetősége nincs ezekben az esetekben a szűrésnek, így mindenképpen egy zárt hely szükséges a megvalósíthatósághoz. Emblematikus példája, és hogy mennyi re fontos a zárt hely és mennyire fontos, hogy jól lássuk a problémát, az M5ösön történt szerencsétlen baleset, amelyben szintén illegális bevándorlók egy embercsempésszel balesetet szenvedtek, és Kecskeméten önmagában a kezelőorvos már gyakorolta azt, ho gy egy zárt, elkülönített helyen tartsa mindaddig, és vélelmezve egyébként a fertőzőképességüket az ott kezelt betegeknek, egy elkülönített helyen tartotta ezeket az illegális bevándorlókat, akiknek egy részénél a személyazonossága, az eredete, az egészség ügyi kórképe, illetve az aktuális egészségi állapota sem volt megállapítható. Ha úgy tetszik, ő már saját magától megvalósított egy bizonyos karantént. Amit mindenképpen számba kell venni, a százalékok alakulása. Erről is szó volt már. Az Országos Tisztif őorvosi Hivatal tájékoztatása alapján 95 százalékuk a szűrt személyeknek nem szenvedett betegségben, azonban a leszűrt embereknek is a 95 százaléka eltávozott anélkül, hogy egyébként a szűrés eredményeiről értesült volna, vagy bármilyen módon velük kapcsol atba léphetett volna a hatóság, azaz volt 5 százalék, aki valóban fertőzött volt, de az 5 százaléknak is a 95 százaléka - hiszen osztotta a többieknek a sorsát, 95 százaléka - szintén eltávozott. Ezek ez év januári, illetve szeptemberi adatok. Tehát ők úgy hagyták el az országot, hogy velük kapcsolatban más intézkedés megtételére nem kerülhetett sor. De nézzük meg még a számokat is, amelyről az Országos Tisztifőorvosi Hivatal beszélt, és ezek, jelzem, csak a menekültstátusért folyamodottaknak a száma, hisze n azok a személyek, mondhatjuk úgy, ellenőrizetlenül özönlötték el az országot és lényegében még a regisztrációjukra sem megfelelően vagy egyáltalán nem - bár itt a kormánynak egy kicsit egymással ellentmondó a kommunikációja - került sor. Az ő számaikkal nem vagyunk tisztában, nyilvánvalóan náluk szűrés nem folyt le. Idén úgy látni, hogy eddig 1400 fő volt az, aki szűrésben részt vett. Szeptemberben mindösszesen 230 menekültstátusért folyamodó ember vett részt a szűrővizsgálatokon, és azért fontos ezt a sz ámot elmondani és hogy milyen tünetekkel rendelkeztek, mert ha nagy átlagában azt nézzük, hogy a menekültstátusért folyamodottak milyen etnikai, illetve milyen származási és milyen betegségkórképekkel rendelkeztek, akkor látjuk, hogy egyébként nagyjából fe dik azoknak az illegális bevándorlóknak mind az etnikai, nemzetiségi, illetve nemzeti megoszlását, tehát nyugodtan mondhatjuk, hogy körükben is hasonlóak lesznek a felmerült betegségek. Így megállapítható, hogy a fertőző májgyulladás, a hepatitis B, illetv e C, valamint a szifilisz volt a legjellemzőbb betegség, de további megbetegedések voltak közöttük: a rüh, illetve a tetvesség. Szeptemberben 1017, illetve 843 ilyen esetről kapott jelentést az Országos Tisztifőorvosi Hivatal. Tehát jól mutatják a számok, hogy még ilyen alacsony számban is, ahol szűrték, egy ilyen alacsony számú szűrtség mellett is komoly betegségekkel, illetve szignifikáns adatokkal találkoztunk. Tehát sokadjára hangoztatva, ha evidenciaalapú szűrési eredményeket nézünk, és ezt egy nagyobb populációra vetítjük, ami Magyarországot elérte, és Magyarországon a 310 ezret
