Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 6. kedd (102. szám) - A magyar szórvány napjáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK: - SZÁSZFALVI LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
808 2010ben a kormány hatéves szünet után újraindította a Magyar Állandó Értekezletet, ami a nemzeti érdekeink képviseletére alakult legitim magyar szervezetek párbeszédének intézményesített fóruma, a közös gondolkodás helyszíne. 2010ben konkrét egyházi szórványprogram indult, ezzel párhuzamosan pedig a szórványban tevékenykedő és szolgálatot végző lelkészeknek az egységes támogatása is kialakult és megerősítettük. A Magyar Diaszpóra Tanács létrehozás a 2011ben valósult meg. A Nemzeti Jogvédő Hivatal felállítása; a Nemzeti Regiszter elindítása; a Kőrösi Csoma Sándorprogram beindítása; a Határtalanul! program, amelynek célja, hogy minden magyarországi diák intézményes formában legalább egyszer elutazzo n határon túli magyar közösségekhez, szórványterületekre is természetesen; a Bethlen Gábor Alap létrehozása; a Julianusprogram; oktatásinevelési támogatások; nemzeti jelentőségű intézmények; illetve jól ismerjük mindannyian, hogy 2012 a külhoni magyar ó vodák éve volt, 2013 a külhoni kisiskolások éve; a Mikes Kelemenprogram, és hallottuk államtitkár úr részéről is, hogy elindult a Petőfi Sándorprogram. Ezen túlmenően pedig számos gazdasági program indult el a magyar nemzetpolitika és a nemzetpolitikai s tratégia jegyében. Tisztelt Országgyűlés! A Kárpátmedencei Magyar Képviselők Fóruma, mint ahogyan már elhangzott, 2014. december 5i ülésén azt a javaslatot tette, hogy az Országgyűlés november 15ét nyilvánítsa a magyar szórvány napjává, hiszen Erdély ar anykorának legnagyobb fejedelme, Bethlen Gábor ezen a napon, 1580. november 15én született a ma már szórványterületen található Hunyad megyei Marosillyén. Az erdélyi magyarság immár négy éve megünnepli - mint ahogyan hallottuk, nem szeretném részletezni - ezen a napon a magyar szórvány napját. Tisztelt Ház! Kétségtelen tény az, hogy nemzetünk fogyása leggyorsabban a szórványterületeken zajlik, itt a legintenzívebb az asszimiláló hatás. A szórványmagyarság sajátos helyzete miatt különleges támogatási módsze reket kíván meg, a határon túli tömbmagyarság szempontjaitól eltérőket. A magyar szórvány napja kiemeli ezeket az olykor háttérbe szoruló közösségeket, és reménységünk szerint kellő figyelmet fordít a problémáikra. Ez a sajátos periférikus és a határon túl i közösségeken belül is hátrányos helyzet indokolja, hogy a nemzeti összetartozás napja mellett, annak szellemében és céljait kiteljesítve a magyar szórványnak egy külön napot is és kiemelt figyelmet szenteljünk. A mindennapi életben a szórványban élő magy arok sok esetben csak akkor és addig lehetnek magyar környezetben, amíg családi körben vannak; otthonaikból kilépve, egyből egy asszimiláló környezetbe lépnek át. A még megmaradt vagy újonnan létrehozott helyi anyanyelvi intézményeiknek kiemelt szerepük va n a magyar környezet fenntartásában. Ezeket a közösségi problémákat helyben lehet megoldani, ehhez azonban természetesen szükséges az anyaországi háttér, a tömbmagyarság háttere, hiszen erkölcsi, infrastrukturális és anyagi támogatás tekintetében csak ezek re számíthatnak. Magyarország mindenkori kormányának Alaptörvényből adódó feladata és a magyar közösség küldetése, hogy a szórványban élő magyarokat minden lehetséges módon és eszközzel támogassa megmaradásukban, törekvéseikben a politikai, kulturális, okt atási, egyházi, karitatív és gazdasági területen egyaránt. Az országgyűlési határozati javaslat a magyar szórvány napjáról ráirányítja a figyelmet, a figyelmünket ezekre a közösségekre, erre a nagyon fontos és kiemelt területre, és felelős lépésekre ösztön zi az anyaországot és a tömbmagyarságot. Ha lehet így fogalmazni, akkor a közösségi, a nemzeti szolidaritást kívánja erősíteni. A közösségi szolidaritással kapcsolatosan hadd idézzem ide Pál apostolt, aki az első korinthusi levélben így fogalmaz: „Ahogyan a test egy, bár sok tagja van, de a test valamennyi tagja, noha sokan vannak, mégis egy test. Így, ha szenved az egyik tag, vele együtt szenved valamennyi. Ha dicsőségben részesül az egyik tag, vele együtt örül valamennyi.” Mi mást fejez ki ez a gondolat, mint a közösségi szolidaritást, a közösségi összetartozást, és azt gondolom, ezt
