Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 6. kedd (102. szám) - A magyar szórvány napjáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK: - SZABÓ SÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
806 És nagyon fonto s valóban a kultúra és a kultúrában azok a civil szervezetek és egyesületek, amelyek szórványban működnek. Ezek azok, amelyeknek közösségépítő és megtartó erejük valóban megtarthatja a szórványt, és tulajdonképpen ezek egyegy találkozási pontjai ezeknek a közösségeknek. Nagyon fontos az idei esztendőben elindult Petőfi Sándorprogram, amely a diaszpórába irányuló Kőrösi Csomaprogram mintájára indult el a hajdani Monarchia országaiban a szórvány felé. Elsősorban azzal indult el ez az 50 fiatal az idén, ho gy egy értékőrző, közösségépítő, a magyarmagyar kapcsolatokat erősítő tevékenységet végezzen, és az ő tevékenységük is a szórvány megmaradását szolgálja. Esett itt már szó a vitában arról, hogy miért éppen november 15e a szórvány napja. Azt gondolom, hog y méltó az a történelmi személyiség, Bethlen Gábor, akinek nevéhez, születésének és halálának évfordulójához kapcsolódik a szórvány napja, hiszen ő november 15én született Marosillyén, Vajdahunyad megyében, ami ma már egy szórvány, és november 15én is ha lt meg Gyulafehérváron, a hajdani fejedelmi központban, ami szintén ma már szórványterületen található. Azt gondolom, hogy méltán van az ő emléktáblája a gyulafehérvári templomban két olyan, úgymond nagy történelmi személyiség mellett, mint Fráter Martinuz zi György és Bocskai István, az ő emléktáblájuk között helyezkedik el az ő emléktáblája. Valóban az ő nevéhez kapcsolódik Erdély aranykora, és az, hogy ebben az időszakban, amikor a három részre szakadt országban tulajdonképpen ország nem is létezett, csak nemzet, Bethlen Gábor egy olyan fejedelem volt, aki ott a 30 éves háború során az európai térképre felhelyezte Erdélyt. Tehát az ő életére is emlékezzünk, amikor a szórvány napjáról és annak idejéről beszélünk, mindenféleképpen méltó az ő személyéhez kötn i. Én arra kérem a tisztelt Házat, hogy a határozati javaslatot támogatni szíveskedjenek. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Következik Szabó Sándor képviselő úr, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónoka. Paranc soljon! SZABÓ SÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, képviselőtársaim már elmondták, hogy 2011 óta november 15e, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésnapja a magyar szórvány napja. Az RMDSZ nagyváradi kongresszusa a Hunyad és Kovászna megyei tisztségviselők javaslatára 2011ben, február 27én fogadott el egy olyan határozatot, amelyben november 15ét a magyar szórvány napjává nyilvánította. Amiatt döntöttek így, mert az anyaország hatá rain kívül a tömbben, a kisebbségben és a szórványban élő magyarok sajátos, különleges gondokkal küszködnek, és közülük is talán a szórványban élők helyzete a legveszélyeztetettebb. 2013ban a magyar szórvány ünnepe kiterjedt az egész Kárpátmedencé re. Erről a Magyar Állandó Értekezlet szórványszakbizottsága határozatot hozott 2013 májusában. A magyarországi központi eseményt november 12én Budapesten a Magyarság Házában tartották. A résztvevők szakmai konferencián tekintették át az erdélyi, vajdaság i, a felvidéki és a kárpátaljai szórványstratégiákat, a szórványban folyó oktatást és nyelvoktatást, az asszimiláció jelenségét és a szórványkollégiumok helyzetét. Az RMDSZ a Magyar Állandó Értekezlet 2014. évi ülésén tett arra javaslatot, hogy törvény sze ntesítse a magyar szórvány napjának a megünneplését. A MÁÉRT ülését megelőzően Medgyesen a magyar szórvány napjának erdélyi központi rendezvényén Kelemen Hunor köszönetet mondott mindazoknak, akik közösségépítő munkát végeznek a szórványvidéken, hangsúlyoz va azt, hogy a tömb és a szórvány tulajdonképpen egymásra vannak utalva, egyik sem létezhet a másik nélkül. Az RMDSZ elnöke szerint leghamarabb a nagyvárosi szórványközösségek számára kell megoldást találni a kihívásokra. A legnagyobb probléma az, hogy nem tudjuk elérni a nagyvárosok negyedeiben az ott élő embereket, és még az egyház segítsége sem elegendő ehhez. A Temesvár,
