Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 6. kedd (102. szám) - A magyar szórvány napjáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK: - PÁNCZÉL KÁROLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
804 végzettségű, magyar- és történelemtanár, cserkész, a pályázatírásban jártas szakember, néprajzos, népzenész, néptáncpedagógus, óvónő és tanítónő. Bár e program célja elsődlegesen a szórványban élők támogatása, nem titkolt célunk az is, hogy az anyaországban élők megismerhessék a szórványban élők mindennapjait, sőt azt is elérendő célként jelöltük meg, hogy a különböző külhoni magyar régiókban élők megismerkedhessenek más régiók kihívásaival. A nyertes pályázók között 18 külhoni származású fiatal is szerepel, akiket nem abba a régióba küldtünk ki a z ösztöndíjjal, ahonnan származnak, hanem például kárpátaljai származású fiatalt jutattunk el, küldtünk ki Erdélybe, vagy felvidéki pályázót a Délvidékre. De emellett említeném meg a sikeresen zajló szakképzés évét is, ahol a szórványból származó fiataloka t segítünk szakmák megszerzésében, és az átjárhatósági ösztöndíj keretében biztosítottuk 128 fiatalnak egy hónapos magyarországi itttartózkodását a nyáron, akik a nyári szakmai gyakorlatukat magyarországi intézményben tudták lefolytatni. Tisztelt Képvisel őtársaim! Azt hiszem, nem kell további bizonyítékokat hoznom arra, hogy a magyar kormány 2010 óta folyamatosan ügyel arra, hogy a szórvány kiemelt figyelmet kapjon. Éppen ezért tartunk fontosnak minden olyan kezdeményezést, amely ugyancsak ezt hivatott elő mozdítani. Hiszem azt, hogy minél több alkalmat szentelünk a szórvány helyzetéről való párbeszédnek, annál közelebb jutunk ahhoz a megoldáshoz, amely hosszú távon a szórvány megőrzéséhez és a Kárpátmedencei magyarság fogyásának megállításához vezet. Végez etül engedjék meg, hogy idézzem Bethlen Gábor 1620. március 23án írt levelét. „Nem jó nekem hatalmas császár ellen oly fejedelemséget felvennem, mely ő hatalmasságának ellene legyen, és abból országostól veszedelmünk következzék. Jobb nekem az én kevesemm el megelégednem, hogy sem mint, az sokért az keveset is éppen elveszhessem… Ha én magamat megkoronáztattam volna, soha én nálamnál bolondabb, de nyomorultabb fejedelem nem lett volna, mert a Porta mindjárt az országnak végházait éntőlem megadni kívánta vol na, melyet ha nem cselekedném, azon túl avval fenyegetne, hogy ellenem támad az német mellé.” Tisztelt Képviselőtársaim! Ezt annak a szándékával olvastam fel, hogy én magam is támogatom azt a módosító indítványt, mely szerint a határozati javaslatból vegyü k ki a „király” szót. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK : Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek. Ezek első körében a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szó t Pánczél Károly képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon! PÁNCZÉL KÁROLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Ez a határozati javaslat a magyar szórvány napjáról, amelyről most vitázunk, nem előzmények nélkül való, mint ahogy azt hallhattuk az előterjesztő expozéjában, Németh Zsolttól, illetve az államtitkár úrtól is, hiszen már 2012ben javasolta a MÁÉRT szórvány szakbizottságán több jel enlévő a szórvány napjának létrehozását. A tavalyi esztendő végén, 2014. december 5én a Kárpátmedencei Képviselők Fórumán ez a javaslat ismét elhangzott, és ez akkor be is került a zárónyilatkozatba. Az állásfoglalás akkor ezt tartalmazta: „Legyen ez a n ap, mikor az összefogás jegyében a magyar nemzet jobban odafigyel a szórványmagyarságra rendezvények, híradások, előadások, konferenciák, közösségépítő programok révén.” Erdélyben már több éve, 2011től, a Kárpátmedence más részein pedig mintegy két éve t artanak eseményeket így az őszi időszakban, jellemzően november közepén. A másik előzmény tulajdonképpen ott rejlik az Alaptörvényünkben, amit 2011ben fogadtunk el. A nemzetpolitika szempontjából az Alaptörvényünk legfontosabb mondata így hangzik: „Magyar ország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért.” Összecseng ez és rímel Szabó Dezső mondatára - ő az az írónk, kolozsvári születésű, akit
