Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 6. kedd (102. szám) - A magyar szórvány napjáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - NÉMETH ZSOLT
801 kultúra megta rtásának az eszközei, az iskola, a templom, a feliratok, a közintézményekben az anyanyelvhasználat, ezek jelentik az ő problémájukat. Ahogy a határozati javaslat indokolásában is olvashatták a képviselőtársaim, ők csakugyan idegen környezetbe lépnek abban a percben, amint becsukták maguk mögött a családi ház kapuját vagy a lakótelepi lakásuk ajtaját. És ez a közeg, amibe kilépnek, sokszor nem támogató. Ezekre a tömbmagyarságétól eltérő problémákra csak helyben lehet és gyakran egyedi megoldásokat találni. B izonyos alapvető kisebbségi kérdések megoldása általánosan érvényes persze adott esetben a Romániában élő magyarságra, de ezek rendezése nem oldja meg a szórvány sajátos problémáit. Ezen belül Budapestről nézve eltérő akár a felvidéki és a bánáti szórvány igénye, problémája alapvetően. Ezért a szórványproblematika sokkal összetettebb, mint elsőre tűnik. A szórványstratégia kiindulópontja mindenféleképpen egy nagyon alapos felmérés lehet, a régiókra, kistérségekre, településekre és adott esetben az intézmény ek szintjére lebontva. A szórvány problémáira több műhelyen belül többféle stratégiai megközelítés, vízió született az elmúlt években. Idetartozik a Nemzetstratégiai Kutatóintézet javaslata, amely úgynevezett gyöngyhalászat néven vált ismertté. Ennek a lén yege az, hogy a szórványból a tömbbe vinné a gyermekek oktatását, ami a szórvány lakosságának a megmentését, de a területeinek a kényszerű feladását jelenti. A gyöngyök tehát a magyar gyermekek, akiket összegyűjtenének a regionális központokba. Ennek ellen zői azt az érvet hozzák föl, hogy így örökre bezárhatunk olyan általános iskolákat a szórványfalvakban, ahol még most is működnek kis létszámú magyar osztályok. Egy fordított irányú elképzelés szerint pontosan ott kellene megerősíteni az iskolákat, ahol a szórványmagyarság él, vagyis a gyepűket akarja visszaerősíteni úgy, hogy kistérségi alapon strukturálná, szervezné meg és látná el a szórványvidéket. Ennek a stratégiának a kiindulópontja az a feltevés, hogy annyira életképesek egyes közösségek, hogy a szó rványosodás folyamata az ő esetükben meg is állítható. Erre a megközelítésre példa a Kalló Zoltán nevéhez fűződő mezőségi válaszúti általános iskola vagy éppen a Beszterce megyei vicei általános iskola, amely Gergely István katolikus tiszteletes nevével fo nódott össze, ahová a környező, nagyon szegény falvakból gyakran testvérpáronként gyűjtik össze a gyerekeket, akik aztán megszeretik iskolájukat, hálásak a gondolkodásért. Ez tulajdonképpen nem más, mint a régi református iskolarendszer mai változata, amel ynek akkor a célja a tehetségek felkutatása és a továbbtanulási lehetőségeik biztosítása volt. Mára a cél a tehetségek mentése mellett természetesen a magyarság mentése is. (14.40) De említhetnénk Böjte Csabát is, aki a ferences testvérekkel voltaképpen eg y hasonló intézményrendszert működtet, árvaházi hálózattal. Persze, szintén eredetileg kicsit megint más indíttatásból, de a kettő nem zárja ki, hanem inkább értékrendben is erősíti egymást, mert ő a gyermekmentésből indul ki, mások a nemzetmentésből. Hadd hívjam fel a figyelmet a csángó magyarok évek óta zajló oktatási programjára! Több tucat faluban ezret meghaladó gyermek fakultatív oktatása zajlik, kiegészülve a gyimesi és csíkszeredai középfokú képzéssel. Minden sikeres program, úgy gondolom, és minden stratégia kiemelkedő hangsúlyt fektet arra, hogy meghatározza a tömb és a szórvány viszonyát, hogy hogyan lehet a tömb egyfajta belső anyaország a szórvány számára. Úgy gondolom, a jövőben sem lehet ettől eltekinteni. Külön figyelmet érdemelnek a XXI. szá zadi infokommunikációs technikákat alkalmazó szórványprogramok, a távoktatás és a többi. Természetesen rendkívül fontosnak tűnik ehhez a szórványstratégiához a futó programok, kezdeményezések alapos elemzése, hatékonyságuk elemzése, ez alapján lehet egység es és sikeres stratégiát megfogalmazni. Kiemelkedően fontos figyelmet fordítani a magyarországi háttérre, és nemcsak a magyarországi központi államigazgatási háttérre - erről talán majd az államtitkár úr fog szólni , hanem a megyei, a helyi önkormányzati háttérre vagy éppen a civil szerepvállalásra, ami a szórványprogramokat kiemelten kezeli.
