Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 6. kedd (102. szám) - A magyar szórvány napjáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - NÉMETH ZSOLT
799 Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a magyar szórvány napjáról szóló határozati javaslat általános vitája a lezárásig . A Németh Zsol t, Páncél Károly, Potápi Árpád János képviselő urak, Fidesz; Semjén Zsolt képviselő úr, KDNP, által benyújtott előterjesztés H/6390. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Elsőként megadom a szót Németh Zsolt képviselő úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon! NÉMETH ZSOLT ( Fidesz ), a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A vasárnapi napon egy Kassa melletti szórványtelepülésen jártam egy templomszentelésen. A meghívó szövegéből szeretnék idézni: „Isten kegye lméből 12 év fáradságos munkáját követően jutott oda Komaróc református gyülekezete, hogy templomát teljes mértékben felújíthatta a gyülekezet áldozatkész adakozásával, valamint a magyarországi pályázatokon elnyert anyagi forrásokból.” És két napra rá zajl ik a Magyar Országgyűlésben a szórvány napjáról ez az előterjesztői vita. Azt gondolom, hogy amikor elvállaltam ennek a megemlékezésnek, ennek az eseménynek a szónoki feladatát, akkor még nem tudtam, hogy nem véletlen, hogy ilyen közel esik ez a két nap eg ymáshoz, a magyarság élni akarásának ugyanis egy rendkívüli élménye az, amikor egy szórványtelepülésen ilyen eredményeket könyvelhetünk el. Határozati javaslatként képviselőtársaimmal egyetértésben november 15ét a magyar szórvány napjának terjesztjük elő. Először pár szóban arról, hogy miért november 15ére szeretnénk ezt a napot tenni, aztán pedig arról, miért tartjuk fontosnak, hogy a szórvány egy megkülönböztetett napot kapjon. November 15e Bethlen Gábor születésének és halálának is a napja. Ezen a nap on született Erdélynek, Tündérországnak az a fejedelme, akihez Erdély aranykora leginkább kötődik. Ezért került a 2 ezer forintos bankjegyünkre a fejedelem képe, és ezért esett nekünk is a választásunk erre az erdélyi történelmi alakra. Úgy véltük, méltóna k és közelinek érzik magukhoz alakját a szórványban élő magyarok, aki maga is egy ma már szórványnak számító vidéken született, Marosillyén, Hunyad megyében. De a választás már csak szimbolikusan lenne a miénk, ugyanis a Kárpátmedencei Magyar Képviselők F óruma javaslata alapján született meg az előterjesztésünk, vagyis a határon túli magyar képviselők kérésére indítványozzuk a szórvány napját november 15ére. A kezdeményezés őtőlük származik. Erdélyben és a közmédiában dicséretesen már hosszú ideje tartják a szórvány napját november 15én. Hasonló ez egy kicsit ahhoz, ahogy június 4e is előbb vált a nemzeti összetartozás napjává az egész országban, mint ahogy a Magyar Országgyűlés a nemzeti összetartozás napjává tette június 4ét. És az is egy érdekes párh uzam, hogy a KMKF tett első említést a nemzeti összetartozás napjára vonatkozóan is egy határozatában, noha abban még június 4ét nem jelölte annak idején meg. (14.30) Másodszor pedig magáról a tartalomról, miért szükséges ma véleményünk szerint a magyar s zórványnak jelképet, napot szentelni minden esztendőben. Nem tudom, hány anyaországi magyarban tudatosul, hogy például Kassa környéke, Zoboralja, Bánát vagy Máramaros ma már szórványvidék, hogy Temes megyében immáron elvétve van magyar oktatás. Mi a szórvá ny? Szórványnak nevezzük az összefüggő területi kapcsolattal nem bíró kisebbséget, szociológiai szempontból pedig azt a csoportot, amely külső segítség nélkül nem tudja megőrizni a nemzeti identitását, vagyis idegen nyelvi környezetben él, és már nincs öss zefüggő területi kapcsolata a tömbmagyarsággal. Magyar szórvány alatt a Kárpátmedencében és a Moldvában élő magyarjainkat értjük mi, előterjesztők. Megkülönböztethető a NyugatEurópában, Amerikában, Ausztráliában, Afrikában élő magyarság, akiket inkább a diaszpóra névvel illetünk. Az ő hozzájárulásuk a magyarság
