Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 6. kedd (102. szám) - Bejelentés Göncz Árpád volt köztársasági elnök haláláról - TELEKI LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK: - DR. KOVÁCS ZOLTÁN, a Miniszterelnökség államtitkára:
796 A harmadik része pedig, amiről ma beszélünk, az a jogszabályi környe zet alakítása. A jogszabályi környezet vonatkozásában egyrészt az ügyféli oldalról történő bürokráciacsökkentésről beszélünk, másrészt magán a szervezetrendszeren belül is próbáljuk meg csökkenteni azokat a sok esetben az eredményt befolyásoló, határidőt b efolyásoló ügyintézési mechanizmusokat, amelyre adott esetben nincs is szükség. Ennek van egy fontos eleme, ami bent szerepel az előterjesztésben, hogy az állami szervezetek elektronikusan leveleznek egymással, és nem arról van szó, hogy a postán akadt el a levél, vagy egyébként várjuk, hogy mikor adják postára; ez egy utolérhető, ellenőrizhető és sokkal gyorsabb, ráadásul jóval olcsóbb rendszer, mint a korábbiak. Ami az eljárás főbb szempontjait illeti, az ügyintézési határidőkről többen is azt a javaslato t tették, hogy ez egy helyes irány. Azt szeretném elmondani, talán önök nem tudják, de ezer eltérő határidő van a közigazgatási eljárási törvénytől, amelyben az általános idő 21 nap - ugye 30ról lett 21. Tehát nem a 21 nap az izgalmas, hanem amit kormányr endeletekben és törvényekben egyébként maga a törvényhozás vagy akár a kormány szabályozott az elmúlt évtizedekben, és vannak rendkívül hosszú, 210 napos, 180 napos eljárási határidők is. Mi a javaslatban 200 határidő esetében egy általános 25 százalékos c sökkentést javaslunk. A mi elemzésünk és megítélésünk, illetve az ágazatokkal történt egyeztetés alapján úgy látjuk, hogy ezen belül is elintézhető az ügy. A sommás eljárásra különösebben nem térnék ki, hiszen erről szó volt. 23 millió ügyről beszélünk, eb ben nincsenek benne a NAVos ügyek. A 23 millió ügy nagy része elintéződik 8 napon belül, de van 1 millió 300 ezer ügy, amelyik 60 napon túl sem intéződik el. Ezekben vannak - ahogy valaki a képviselőtársak közül említette, hogy az ő szóhasználatát használ jam - ügyintézői trükközések, és vannak ügyféli trükközések is, hiszen ha ellenérdekű ügyfél van, akkor is megpróbálják kijátszani a jogszabályokat. Ezért vezetjük be - amennyiben a parlament akceptálja, és úgy látom, ebben nem volt vita itt közöttünk - az objektív két hónapos függő hatályú döntést. Ugye, mi azt mondjuk, hogy az ügyintézőnek, ha törik, ha szakad, el kell intézni az ügyet. Nyilvánvalóan erre felmerült az is, hogy akkor egyszerű lesz: majd elutasítja a döntést. De azért van egy teljesítményér tékelési rendszer ma már a közigazgatásban; aki feltűnően sok ügyet fog majd - ahogy valaki fogalmazott - elutálni az eljárások során, ott a felettese vagy a közvetlen munkatársai is érzékelik, hogy nem megfelelő módon fog eljárni. De vannak kivételek is, hiszen vannak olyan szabályok, ahol muszáj megengedni, hogy a 60 napon túl is lehessen döntést hozni. És hogy szankciója is legyen a rendszernek, ez azt jelenti, ahogy az expozéban elhangzott, hogy ha nincs eljárási illeték vagy igazgatási szolgáltatás, ak kor tízezer forint jár az ügyfélnek úgymond kártalanításként, kártérítésként, ha pedig van, az visszajár a részére. Tehát az az ügyintéző, amelyik ilyenformán slendrián vagy nem megfelelő magatartást tanúsít és kárt okoz az államnak, annak viszont nincs he lye a rendszerben. Ebből adódóan felmerülhet, hogyan lehet ekkora eljárásdömpinget, eljárási jogszabályt, anyagi jogszabályt áttekinteni. Jelenleg van, ma már a kormányablakokban használjuk az úgynevezett tudástárat, amelybe a tárcák töltik fel a naprakész jogszabályokat. Ebben benne vannak az eljárási határidők és egy olyan ügyintézési segédlete az ügyintézőnek, amellyel átláthatóbbá és könnyebbé válik az eljárás. Az eljárás felfüggesztésére rendkívül sok esetben kerül sor az egyes eljárások során. Mi úgy látjuk, hogy csak törvényi rendelkezés alapján függeszthetik fel az eljárást. Eddig kormányrendeletek alapján is meg lehetett ezt tenni. Úgy gondoljuk, hogy az Országgyűlés kontrollja a végrehajtó hatalom fölött ezt korlátozni fogja, tehát nem lehet korlát lanul, nyakrafőre felfüggeszteni az eljárásokat. A másodfokú eljárás szintén egy fontos kelléke az előterjesztésnek, hiszen az ügyek 40 százalékában - megismétlem: 40 százalékában - újraindul az ügy, ennyiszer helyezik hatályon kívül.
