Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 6. kedd (102. szám) - Döntés önálló indítvány tárgysorozatba vételéről - A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK (LMP):
785 Jobbikos képviselőtársaim már említették a Rogán képviselő úr számára létrehozott minisztériumot; nem is arról van szó, hogy egy pluszminisztériumot teremt, hanem hadd mutassak rá arra, hogy maga a központosítás hogyan járul hozzá a bürokráciához. Természetvédelmi intézményrendszerből jövök alapvetően, és most látjuk azt, hogy a nemzeti parkoknál szerte az országban tíz nemzeti parki igazgatóság van, be kell küldeni egy fővárosi központosítot t kommunikációs rendszerbe azt, hogy mit akarnak elmondani. Ez a kommunikációs rendszer dönt arról, hogy ha átadás van, bármilyen fejlesztés átadója van, akkor milyen politikusok vegyenek ebben részt, a kommunikáció rendjéről. Az ilyenfajta központosítás, ha ilyen jogszabálymódosítás van ezzel párhuzamosan, működésképtelenné teheti a rendszert. A központosítás nem szolgálja feltétlenül a bürokráciacsökkentést, mert emberek sokaságának többletterheket okoz, ami ugyanúgy vissza tudja lassítani ezt a folyamat ot. (13.20) Tehát a Nyitrai Zsolt képviselőtársam által elmondottakkal egyetértve örülök azoknak a törekvéseknek, amelyek öt év késéssel vagy a beígérthez képest öt év késéssel megtörténnek, de nem tudok mindegyiknek örülni, illetve jó néhá ny esetben azt látom, hogy nagyonnagyon hiányosak. Márpedig ha most hiányosak, akkor mikor fogunk azokkal foglalkozni, amikről az előbb beszéltem? Mikor fogunk a mezőgazdasági támogatási rendszer egyszerűsítésével foglalkozni, ha most nincs itt? Ha már me gvan a 2016os költségvetés, mikor fogunk az intézményi rendszerrel foglalkozni? Most Nyitrai képviselő úrnak próbáltam reagálni, de igazából szót azért kértem, mert az előbb próbáltam képviselni az LMP álláspontját. Viszont hadd térjek ki konkrétan egy sz akterületre, a környezet- és természetvédelmi igazgatás kérdésére, ami nyilvánvalóan egyike azoknak, amelyek sok aggályt keltenek bennünk. Az előbb elmondtam, amikor Nyitrai úrnak reagáltam, hogy a szakszerű, Alaptörvényben foglaltakat érdemben érvényesíte ni tudó jogi szabályozás mellett a végrehajtást biztosítani képes intézményrendszer és hivatali apparátus ugyanennyire fontos, márpedig a környezetvédelmi intézményrendszer az, amely minden esetben sérült az elmúlt időszakban. Azért sajnálatos, hogy ez a h árom pillér mindegyike, különösen a környezetügy esetében jelentős mértékben meggyengült, szétment az Orbánkormány elmúlt éveiben, mert a jogszabályi felpuhításával együtt az intézményrendszer életképtelenné válik így. Szakértők széles körét politikai kád erekre cserélték le, amit nyilván lehet vitatni, de nem vonom azt kétségbe, hogy Fideszszimpatizánsok és fideszesek is lehetnek kiváló szakértői egyegy szakterületnek (Derültség a Fidesz soraiból. - Közbeszólások a Fidesz soraiból: Köszönjük szépen!) , de sajnos az eljárások a környezet- és természetvédelemben most jelen pillanatban nem ezt támasztják alá. Hatósági eljárások sokaságában találunk egyértelmű szakmai hibákat, és például az a Zay Andrea, aki a Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőséget vezette, volt az, aki - most így Kolontár évfordulóján beszélhetünk erről - előtte ott rendben talált mindent. (Dr. Kovács Zoltán: Nem ő volt az!) Azóta ugyanez a felügyelőség volt az, amely azt mondta, az ő hatósága, felügyelősége mondta azt (Dr. Kovács Zoltán: N em ő volt!) , hogy 4 hektár Balatonból való kihasításának nem várható környezetvédelmi érdemi hatása. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Ne beszélj összevissza!) Tehát a jogszabályok felpuhítása, az intézményrendszer szétverése nagyon sok kockázatot okozott idáig is. Most már ott tartunk, hogy szinte minden beruházásra, egyegy kormányzati szándékra egyegy új törvény készül, amely mentesíti a beruházót az engedélyezési eljárások nagy része alól, ilyen a városligeti törvény, a Normafatörvény. Ezek egyedi sza bályokat határoznak meg, amelyek nyilvánvalóan csak kockáztatják és növelik a bürokráciát, hiszen másmás eltérő jogi feltételeknek kell megfelelniük ezeknek a beruházásoknak. Számos más esetben még a hatósági döntések esetén is vélelmezhető a hatóság sajá tos jogértelmezése, a jog betűjénél megengedőbb hozzáállása gyakran olyan ügyekben is, amelyeknél egyéni haszonélvezőkről és vesztes közérdekről beszélünk nagyon sok esetben. Újból és újból felemlegethetem például Balatonfenyves ügyét.
