Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 6. kedd (102. szám) - Döntés önálló indítvány tárgysorozatba vételéről - A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
761 Én azt javasolom, h ogy ne a hétköznapi megközelítésben gondolkodjunk, és ne egy tudományos megközelítést vizsgáljunk, hanem a bürokráciát tekintsük egyszerűen egy eszköznek, egy jól vagy rosszul működő eszköznek az állam működésében. Ugyanis a bürokrácia vagy a magyar bürokr ácia - aminek az átalakításán ez a törvény is munkálkodik - persze felfogható egy szervezetként is, ennek a szervezetnek az alakításában a mindenkori kormánynak nagyon nagy szerepe van, és alakította is ezt a szervezetet, sőt most, napjainkban is olyan pil lanatokat élünk, kormányátalításokat megélve, amikor látjuk ennek a szervezetnek a mozgását, látjuk, hogy ez a szervezet mozgásban van. Kezdte az Orbánkormány azzal, hogy teljesen átalakította a központi államigazgatás szervezetét, létrehozta a nagyminis ztériumi struktúrát, és amit én a legjelentősebbnek gondolok, területi szinten létrehozta az egységes kormányhivatali rendszert, beleértve a járási szervezeti rendszert is, és az önkormányzatok és az állam között egyfajta feladatelhatárolást hozott létre, a feladatok alapvetően az önkormányzatoktól az állam irányába mozdultak el az állami feladatok ellátása tekintetében, amit én helyeslek, mert azt gondolom, hogy tisztább viszonyok jöttek létre, és ezeket a tisztább viszonyokat az állam hatékonyabban is kép es érvényesíteni. A bürokrácia ugyanakkor egy személyi állomány is. A személyi állomány kapcsán a miniszter úr arról beszélt, hogy majd a Ház elé jön azzal a törvénnyel, ami ennek a személyi állománynak az életlehetőségét, az életpályalehetőségét fogja sz abályozni és alakítani. Ugyanakkor a bürokrácia egy szabályozott eljárásrend is. Mi ebben a törvénycsomagban, ami előttünk van, alapvetően ezzel az eljárásrenddel kívánunk foglalkozni, mert az eljárásrend az, ami nagyban meghatározza a bürokrácia működését , sőt ettől az eljárásrendtől a bürokrácia nem térhet el. Ha ez az eljárásrend megfelelő, és a bürokratikus szervezet, az államapparátus úgy működik, ahogy azt mi szeretnénk, akkor igenis mondhatjuk azt, hogy a bürokrácia működése egy fontos versenyképessé gi tényező. Tehát amikor az állam hatékonyságát mérjük, és ilyen szempontjából mérjük az állam versenyképességét, akkor a bürokráciának ebben egészen biztosan kulcsszerepe van. Ez a törvény azt tűzi ki célul, hogy a hatósági eljárásokat alakítja át, az ált alános és különös hatósági eljárásokat, az eljárások egyszerűsítésére és gyorsítására törekszik, és ezzel nem titkoltan az a célunk, az a kormány célja, hogy az állampolgárok és a vállalkozók adminisztrációit csökkentse. Ehhez többféle eszközt vesz igénybe , egészen pontosan talán négy eszközt határolhatunk el. Módosítja ez a törvénycsomag - megjegyzem, durván 110 törvény módosításáról van itt szó - a közigazgatási eljárási törvényt; talán ez a legfontosabb eleme. És akkor is módosítja szándékoltan, ha tudju k azt, hogy a Ket. átfogó módosítása is napirenden van, sőt nemcsak a közigazgatási eljárási törvény, hanem a közigazgatási eljárásrend teljes átgondolása is napirenden van; nyilván az teszi majd teljessé azt a lépéssorozatot, amivel most csak első lépéské nt kísérletezünk. A Ket. módosítása mellett arra is törekszik eszközként ez a törvénycsomag, hogy az engedélyhez kötött eljárásokat csökkentse. Erről szintén beszélt a miniszter úr. Az egy bizalmi kérdés, hogy amit tegnap engedélyezett a hatóság, mert enne k volt tradíciója, azt holnaptól kezdve egyszerűen tudomásul veszi. Ez egy más kultúrát, ez egy más szellemiséget jelent, és a tudomásulvétel mellett természetesen ellenőrzi is azt az adott tevékenységet. (11.30) Fontos eszköze ennek a törvénycsomagnak az, hogy az ügyintézési határidők csökkentésére törekszik; és negyedik eszközként - nyilvánvalóan, hogy a dolog működni tudjon - a Ket. módosításai mellett egyes hatósági ügyeket érintő szabályok is módosulnak. Ha a legfontosabb módosításra kellene felhívnom a figyelmet a hátralévő időben, akkor elsősorban a határidőkről beszélnék. Tarthatatlan az a gyakorlat, hogy meghatározunk általános eljárási határidőt, de ebben a törvényben, amiben ezt az általános eljárási határidőt meghatározzuk, egyben felhatalmazást adunk jogalkotásra, és más, alacsonyabb szintű jogalkotással ezek az eljárási határidők nyújthatók. Ha ezt az eljárásrendet követjük, akkor minden ágazat, minden hatóság, élve az önmaga fontosságával, biztos, hogy úgy fog gondolkodni, hogy az ő ügyei miért nem intézhetők el az általános eljárási határidőben, miért indokolt ezeket a határidőket növelni. Erre a jövőben nem
