Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 6. kedd (102. szám) - Döntés önálló indítvány tárgysorozatba vételéről - A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
758 úgy gondolják és úgy gondolták és miniszter úr mostani felszólalása - amelyet még egyszer mondom, színvonalas felszólalásnak tartok, noha alapjaiban nem értek egyet vele - arról szól, hogy a fékek és ellensúlyok rendszere vagy a hatalommegosztásnak akár a klasszikus, akár a modernebb irányzatai, azaz a jogállamiság szabályainak és főként eszméjének a megtartása a fejlődés gátja. (11.10) Önök ennek szellemében kormányoztak az elmúlt négyöt évben, és ennek a szellemében hoztá k meg azokat a jogszabályokat, amelyeknek egy része az alkotmányt és később az Alaptörvényt módosította. Ennek a szellemében nyilvánult meg Trócsányi miniszter úr is az egyik fórumon, ha jól emlékszem, az Ügyvédi Kamara vagy a Jogász Egylet egyik rendezvén yén, ahol összefoglalva, legalábbis ha én jól értelmeztem azt a szöveget, ez a két szó mindenképp benne volt; az ő véleménye szerint létezik konszenzuális és létezik többségi demokrácia, most mi a többségit éljük. Azt gondolom, hogy ha errefelé megyünk el, akkor egy rendkívül rossz irányba mozdulunk, és e tekintetben messzemenőkig nem osztom Lázár miniszter úr álláspontját, már ami az államrendet és annak a struktúráját illeti. Azt a szembeállítást pedig, hogy a fékek és az ellensúlyok rendszere és annak eg y bizonyos fokú korlátozása segíti elő a versenyképességet, azt gondolom, egyszerűen ez nem igaz, nem lehet ezt a két szempontot szembeállítani. Ha úgy veti fel valaki ezt a kérdést, hogy a bürokrácia csökkentése növelhetie a versenyképességet, akkor arra azt mondom, hogy igen, de nem a jogállamiság szintjének a csökkentése, nem a fékek és ellensúlyok rendszerének a megnyirbálása és a hatalommegosztás tanának a tagadása az, ami versenyképességet növel. Számos helyen kimutatták, tisztelt képviselőtársaim… - és anélkül, hogy itt belemennék abba, hogy Magyarország mostani működését miként jellemzem, autokráciaként, irányított demokráciaként, mindegy, nem ez a lényeg. Az a lényeg, hogy azokban az államokban, ahol az önök felfogásának megfelelő nagyon erős közpo nti hatalom van, mármár a világon elismerten nem demokratikus, hanem autokratikus vagy diktatórikus rendszer működik, ott az látszik, hogy néha egy rövid ideig a fejlődés mintha meg is indulna, de egyrészt ez sem igaz minden államra, van, ahol meg sem ind ul, és ahol megindult, ott hosszú távon nem lesz eredményes. Éppen ezért buzdítok mindenkit arra, hogy persze, a bürokrácia csökkentésén belül, de egyébként a jogállami fékek és ellensúlyok rendszerét a lehető legmagasabb szintre emelő államberendezkedés k eretei között képzelje el a progressziót, a fejlődést, mert szerintem ez visz előre. Ebben lehet, hogy a miniszter úrral van különbség a véleményünkben, én ezt hiszem. Egy dolgot szeretnék idézni, szoktunk sokszor történelmi modelleket. Direkt egy olyat né ztem most hirtelen, ami már jó messze van tőlünk. A Velencei Köztársaságnak egy elég erős államrendje volt, gyakorlatilag a XII. század közepe és a XIV. század első fele közt jött létre és állt fel. Ekkor volt talán a legtisztább, aztán később ezt egy pici t a Tízek Tanácsának és az állami inkvizíció létrejötte árnyalta, de egy biztos, hogy ez az államrend biztosította azt, hogy minden európai középkori államnál Velence stabilabb volt. Sokkal stabilabb és sokkal gazdagabb állam, és ha progressziót nézünk, ga zdagságot és állami jólétet, akkor azt gondolom, hogy Velence utolérhetetlen volt a középkori Európát szemlélve, ahol nemcsak az elit volt gazdag, hanem az egyszerű polgárok is jómódban éltek. Itt a szenátusnak volt egy határozata, amely úgy szólt, hogy „t örvényeink rabszolgái maradunk minden időben, hogy szabadok maradhassunk”. Micsoda különbség ez, tisztelt képviselőtársaim, ahhoz képest, amikor önök aktuális politikai szándékaikhoz igazítják nemcsak a törvényeket, hanem magát az alkotmányt is, amikor töb b mint tíz alkotmányt módosító javaslatot fogadnak el két éven belül plusz még öt, az új Alaptörvényüket módosító javaslatot. Azaz a személyre szabott jogalkotás, az aktuális politikai viszonyokhoz történő igazítása a törvényeknek nem vezet eredményre és n em vezet jóra. Ezt mindenképpen elöljáróban el kellett mondanom azzal kapcsolatban, amit Lázár miniszter úr elmondott. A másik, ahogy említettem is: a közigazgatást nem mosnám össze az államrenddel. Ez a kettő borzasztó nagy mértékben különbözik. Az a lény eg, tisztelt képviselőtársak, hogy milyen a hatalom működése, ugyanis ahogy Lázár miniszter úr is mondta, a közigazgatásnak egy feladata van, hogy
