Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 5. hétfő (101. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - KEPLI LAJOS (Jobbik):
723 vállalkozások kezébe a magyar föld, hiszen ellenőrizetlenül olyan személyekhez kerül, akik a megváltozott életkörülményük miatt vagy egyáltalán spekulációs okokból el fogják majd adni ezt a földet, amikor majd megközelíteni a nyugateurópai árszínvonalat. Ezek voltak azok a legfontosabb tényezők, amelyekre fel akartam hívni a figyelmet, hiszen nagyon fontosnak tartom, hogy a társadalom többségével megértessük, hogy itt egyáltalán nem arról a jóságos szlogenről van szó, amit a kormány hangoztat, hogy azé legyen a föld, aki megműveli. Arról nem is be szélve, hogy a korábbi ígéretekkel is teljesen szembemegy. A 2010ben, még Ángyán József államtitkársága alatt kidolgozott nemzeti vidékstratégia éppen az ellenkezőket fogalmazta meg, éppen arról szólt, hogy az állami szerepvállalást növelni kell a magyar vidéken, növelni kell az állami földek arányát, azért, hogy az állam bele tudjon szólni abba, hogy mi történik a területein, a földjén, az ország egy részén; azért, hogy bele tudjon abba szólni, hogy ne csak iparinyersanyagtermelés zajlódjon ebben az orsz ágban. Ugyan mezőgazdaságnak csúfoljuk, de lássuk be, hogy a búza, a kukorica, a repce és a napraforgó termesztését elég nehéz mezőgazdaságnak hívni. Ez egy iparinyersanyagtermelés, amit javarészt feldolgozatlanul adunk el nálunknál szerencsésebb fejlődés ű országokba későbbi feldolgozásra. Szintén nem lesz most már az államnak lehetősége arra, hogy az ígért demográfiai földprogramot beindítsa. Ehhez is állami föld kellene, hogy azt mondjuk fiatal pároknak, hogy igenis érdemes falun maradnod, igenis érdemes gyermekeket vállalnod, letelepedned, az állam ehhez segítséget nyújt, és ha betartottad, amit vállaltál, akkor akár életed végéig is művelheted ezt a földterületet. Szintén nem lesz lehetőség már szociális földprogramot indítani, pedig ez is kormányzati í géret volt, még 2012 tájékán is hangoztak el ilyen kijelentések. A legszegényebb régiókat fogja ez az intézkedés is leginkább sújtani. Azt pedig, hogy miért gondolom, hogy borítékolható, hogy a fideszes holdudvarhoz kerül ez a terület, egy következő felszó lalásomban fogom kifejteni. Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Kepli Lajos képviselő úr, a Jobbik részéről: „Vörösiszapkatasztró fa: hol vannak a felelősök?” címmel. Öné a szó, képviselő úr. KEPLI LAJOS ( Jobbik ): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor a kolontári vörösiszapkatasztrófáról beszélünk, az első hang mindig az emlékezésé kell legyen, a második a kös zöneté, a harmadik pedig kérlelhetetlenül az elszámoltatásé. (18.50) Az emlékezésé azért, mert tíz ember halt meg 2010. október 4én, amikor a MAL Zrt. vörösiszaptározó gátjának átszakadásával egymillió köbméter maró lúgos folyadék ömlött végig Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely településeken, és a tíz közvetlen halálos áldozaton túl - mint az a tegnapi megemlékezésen is elhangzott - még körülbelül tucatnyi olyan, főként idősebb embernek a halála köthető indirekt módon ehhez a katasztrófához, akik olyan lelki sérülést szenvedtek, amit már nem voltak képesek kiheverni. Tehát mindenképpen az emlékezésé kell legyen az első gondolat. A második pedig a köszöneté azok felé a rendvédelmi dolgozók, civilek és minden más olyan ember felé (Dr. Hoppál Péter: És főle g a kolontáriak…) , akik erejüket és egészségüket nem kímélve vetették magukat a vörös áradat útjába és próbálták megállítani azt, illetve menteni, ami menthető, emberéletet és vagyont. Így hát harmadik gondolatként pedig engedjék meg, hogy a felelősségre vonásról beszéljek, hiszen ígéretek voltak bőven annak idején, már a katasztrófa bekövetkezése utáni hetekben, elszámoltatás, felelősségre vonás azonban azóta sem. Maga Orbán Viktor mondta azt, nyilatkozta itt
