Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. szeptember 3. csütörtök (95. szám) - Tukacs István (MSZP) - a nemzetgazdasági miniszterhez - „Hol tart a különleges gazdasági övezetek ügye Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében?” címmel - ELNÖK: - TUKACS ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK:
69 meg a csecsemőknek a beadása. Ez természetesen azokat a családokat nem érinti, ahol magasabb a kockázat, hiszen ott mind az újszülötteket, mind pedig a családtagokat is szük ség szerint járványügyi intézkedés alapján beoltják, és ezt készletek átcsoportosításával teszik meg. A jelenlegi szerződés alapján, amelyben szolgáltatni kéne Magyarországnak vagy teljesíteni kellene Magyarország felé ezeket az oltóanyagokat, késedelmi kö tbért kell fizessen a szállító. Ha felmondanánk jelen helyzetben, akkor meghiúsítási kötbért fizettethetnénk vele, de ettől viszont nem lenne gyorsabb az oltóanyagok beszerzése. Természetesen megvizsgáltuk az Európai Unión kívüli gyártóktól a beszerzés leh etőségét, de ezt a biztonsági kockázat magasabb foka miatt egyelőre elvetette Magyarország, illetve csatlakozott Magyarország az Európai Unió oltóanyag közbeszerzését lehetővé tevő megállapodásához, amely segíthet számunkra, hogy BCGoltóanyagot, ezt a pro blémát minél hamarabb közösen is megoldhassuk. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.) Tukacs István (MSZP) - a nemzetgazdasági miniszterhez - „Hol tart a különleges gazdasági övezetek ügye SzabolcsSzatm árBereg megyében?” címmel ELNÖK : Tisztelt Országgyűlés! Tukacs István, az MSZP képviselője, kérdést kíván feltenni a nemzetgazdasági miniszternek: „Hol tart a különleges gazdasági övezetek ügye SzabolcsSzatmárBereg megyében?” címmel. Öné a szó, ké pviselő úr. TUKACS ISTVÁN ( MSZP ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Amikor a tavalyi évben kihelyezett kormányülés volt a megyénkben, akkor került - nem pontos megnevezéssel - a különleges gazdasági övezetek ügye az asztalra. A kormány szerint ez lett voln a az a gyógymód, amivel orvosolni lehet a már sokszor elmondott SzabolcsSzatmárBereg megyei magas munkanélküliséget. Sajnálatos módon, amikor a megyénk neve szóba kerül, akkor először ez jut róla eszébe mindenkinek, de különösen az ott élőknek, akik szen vednek a munkahelyek hiányától. Előbb pontos szabályozásra vártak az érintettek, később megszületett ezeknek az övezeteknek a pontos körbeírása is, járásokat nevezett meg a kormányzat. Csak egy mellékszál, hogy a megyében Nyíregyháza kivételével szinte az összes járás beletartozik ebbe a nagyon nehéz helyzetű térségek körébe. Azóta az igénybe vehető kedvezményekkel, amelyeket én most itt nem részleteznék, nyilván már eltelt annyi idő, hogy a kifejezetten versenyszférára írt különleges adózási és támogatási szabályok eredményét meg lehessen mérni. Azért szükséges ezzel foglalkozni, mert nyilvánvaló, hogy megyénket nem a közszféra, nem a közmunka fogja kihúzni a slamasztikából és ebből a sanyarú helyzetből, hanem az, ha minél több munkahely jön létre, amely ne mcsak létrejön, hanem tartóssá is válik a megyében, tartóssá még akkor is, ha ezek a kedvezmények vagy kedvezmények köre bizonyos idő után már nem vehető igénybe. Azért gondoltam, hogy rá kellene pillantani erre a helyzetre, mert a remények nagyok voltak, ezért aztán írásban is és most szóban is egy nagyon egyszerű kérdést szeretnék feltenni, hogy hány ilyen munkahely teremtődött ezeknek a kedvezményeknek a kapcsán, és ami lényegesebb, hány ilyen munkahely maradt meg a megyében tartósan. Elnök úr, ennyit sz erettem volna. Köszönöm a szót, köszönöm a lehetőséget. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK :
