Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. szeptember 29. kedd (100. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - NOVÁK ELŐD (Jobbik):
628 Jobbik szerint a Magyar Országgyűlésnek is kellene szabnia egyet: autonómiát az erdélyi magyarságnak! (14.30) Az ülésterem karzatáról magamhoz ragadtam a szót; a mai napig erre a parla menti felszólalásomra vagyok egyébként a legbüszkébb, még ha nem is képviselőként szóltam. Hiszen Orbán Viktor lapítása közben fennhangon figyelmeztethettem a honatyákat, hogy a kezükben van Erdély jövője, hiszen egy ország vétója is elég. Lelkiismereti sz avazásra kértem őket. Végül az Országgyűlés levezető elnökének megköszönve a szót visszaültem a helyemre. A karzatra ekkor felérő kormányőrök ezután elvezettek, majd persze kitiltottak a Parlament épületéből. Nem is tehettem be ide a lábamat egészen 2010i g. Akkor azonban a választók felülbírálták kitiltásomat, és komoly elégtételként már mint hivatalos képviselő jöttem a nemzet templomába a Jobbik honatyái közt, ezért is érzem szükségét a 10. évfordulón erre emlékeztetni. 2005ben azért kényszerültem ilyen házszabálysértő eszközökre, mert a Jobbik e nemzetstratégiai kérdésben megfogalmazott álláspontját szinte teljesen agyonhallgatta a média, pedig óriási hiba letenni a diplomácia legkomolyabb fegyverét a soviniszta román hatalommal szemben. A mamelukok vég ül, a függetlenek 6 ellenszavazata és 1 tartózkodása mellett, óriási többséggel, 257 igennel Románia uniós integrációjának feltétel nélküli támogatása mellett foglaltak állást. Bár a szavazás előtti napokban a Székely Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Polg ári Szövetség és számos közismert személyiség, köztük például még Kárpátalja autonómiájának elpuskázója, Jeszenszky Géza volt külügyminiszter is kérte, hogy csak az erdélyi magyarság kisebbségi jogainak törvényekben való biztosítása esetén járuljanak hozzá a román csatlakozáshoz, a Fideszből mégsem akadt egyetlen képviselő sem, aki nemet mondott volna a nemzeti érdek feladására. Orbán Viktor Tusnádfürdőn is megfogalmazott, sokat hangoztatott nemzetpolitikája tehát színjáték maradt, hangzatos szólamai után m agyarok millióit köpték szembe. Idézem őt: „Mit éreznek, kedves barátaim, azok a magyarok, akik székelyföldi autonómiát vagy kettős állampolgárságot szeretnének, de a sajátjaik nem támogatják őket Budapesten?” Ezt a kérdést Orbán Viktor tette fel évértékel ő beszédében, persze még 2004 februárjában. A történtekre nem korrekt magyarázat az, hogy az ellenzék nem felelős semmiért. Egyrészt, mert a kétharmados törvényeket, például az EUalkotmányt is feltétel nélkül és ugyanígy idő előtt szavazták meg, másrészt Románia uniós csatlakozásának feltétel nélküli magyar támogatása 175:173 arányban elutasításra került volna, ha az ellenzéki képviselők nemmel szavaznak. Ráadásul a Magyar Országgyűlés nem volt döntéskényszerben. Hiszen siető másodikként ratifikálta a csat lakozási egyezményt. Érdemes még felidéznünk a Demokrata 2004. augusztus 12ei számát, amely címlapján a nagybetűs VÉTÓ szóval jelent meg. Ebben Szájer József arról beszélt, hogy vétót lehet alkalmazni Románia uniós felvételével szemben, amennyiben nem tel jesíti az őshonos magyarság jogos autonómiaköveteléseit. Bencsik András akkori vezércikkében keményebben fogalmazott. Idézem: „Az erdélyi autonómia kérdésében alkalmazandó vétó sorsdöntő lesz a magyarság túlélési esélyeit illetően. Nem túlzás tehát azt mon dani, hogy a vétóhoz való viszony feketénfehéren megmutatja majd, hogy ki az, aki nemcsak üres közhelyekben, de a tettekben is hűséges a nemzetéhez és hazájához, és ki az, aki beszéljen bármilyen tudálékosan vagy mézesmázosan, tulajdonképpen csak egy ócsk a nemzetáruló.” (Szilágyi György: Így van.) Egy év múlva kiderült, hogy bizony Orbán Viktor is csak egy ócska nemzetáruló. A mai napig nem kért bocsánatot, nem adott magyarázatot gyalázatos szószegéséért, nemzetárulásáért. Románia pedig, azóta csak egyre b átrabb lett. Orbán Viktor pedig 2012ben Szávay István frakciótársam kérdésére bevallotta, az ő kormánya nem támaszt feltételt a szerb és az ukrán EUcsatlakozáshoz sem. Majd ha belépnek, esetleg utána kérnek valamit. De ezt a maszatolást már senki sem ves zi be.