Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. szeptember 22. kedd (98. szám) - A Magyarország és a Liechtensteini Hercegség között a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
400 Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az adóelkerülést, agresszív adótervezést és adócsalást visszaszorítani igyekvő globális törekvésekkel ös szecsengett a Nemzetgazdasági Minisztérium 2013as bejelentése, miszerint tárgyalásokat kezdeményez adóegyezmények megkötésére Andorrával, Liechtensteinnel, a Brit Virginszigetekkel, Bermudával és Panamával. 2013 novemberének végéig Magyarország már 75 á llammal kötött kettős adóztatási egyezményt, köztük valamennyi uniós és OECDtagállammal. Ezeknek az egyezményeknek mindegyike tartalmazta azt a lehetőséget, hogy a NAV külön kérésére a magyar adózókat érintő ügyletekről, vagyonról, illetve a bankszámlák, társaságok mögött álló személyekről információt szerezzen be a másik ország adóhatóságától. Az idén június 29én megkötött egyezmény tartalmazza a Magyarország számára fontos garanciális szabályokat, így az adóhatóságok közötti adóügyi információcsere lehe tőségét, amely teljes körű, azaz a banktitokra is kiterjedő adóügyi információcserét biztosít. A megállapodás egyrészt alkalmas lehet az esetleges adóoptimalizálók kiszűrésére, és a kedvezményeket is korlátozza, amivel megelőzhető az adóegyezmény előnyeine k célzott kihasználása az adózók részéről. (11.20) Mindezek ellenére persze nem lehet azt állítani, hogy az offshorebankszámláknak befellegzett. Egyrészt az adóhatóságok szükséges erőforrás és kapacitás hiányában csak kevés ügyet tudnak felderíteni - kére lemre történő információcsere útján , másrészt számos pénzügyi központ adóhatósága tudatosan lassítja és minden egyéb lehetséges eszközzel akadályozza az egyezményekben vállaltak teljesítését. Az LMP úgy látja, hogy az elmúlt 25 évben hatalmas méretű volt az országból a jövedelemkiáramlás, amelyben az offshoreozásnak is nagy szerepe volt. Hiteles nemzetközi becslések szerint a magyar államadósság két és félszeresét mentették ki adóparadicsomokba. A jelenlegi kormányzatban Andy Vajna, a nemzeti filmipar fe jlesztéséért felelős kormánybiztos a szimbólumává vált ennek az offshoret előszeretettel igénybe vevő politikának; ugyanezt láthatjuk a Matolcsy György vezette jegybanknál. A Magyar Nemzeti Bank az elmúlt évben 18 milliárd forintért vette meg Budapest leg drágább irodaházát offshoretulajdonostól, idén pedig egyik alapítványa vásárolt 1,3 milliárdért egy svábhegyi villát, szintén tisztázatlan tulajdonosi hátterű cégtől, pedig igenis fontos lenne megóvni Magyarországot az offshorepénzügyek politikailag felk ent lovagjaitól. Ez a politika ugyanis tisztességtelen versenyelőnyt biztosít egyes vállalkozásoknak, ráadásul éppen az így kieső adóforintok miatt nincs lehetőség a magyar kkvk járulékainak csökkentésére. Itt szeretném emlékeztetni a tisztelt Házat, hogy az LMP idén augusztusban harmadik alkalommal nyújtotta be az Országgyűlésnek az offshorecégeket a közpénzfelhasználásból kizárni kezdeményező törvényjavaslatcsomagját. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps az MSZP soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képv iselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Megkérdezem a képviselőtársaimat, hogy kíváne még valaki felszólalni a vitában. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Az általános vitát lezárom. Megkérdezem Tállai Andr ás államtitkár urat, kíváne felszólalni a vitában elhangzottakkal kapcsolatban. (Jelzésre:) Parancsoljon, államtitkár úr! TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nem jellemző, hogy ilyen t örvényjavaslat kapcsán a parlamentben nagy vita alakul ki; most sincs így, hiszen az elmondottak alapján lényegében minden parlamenti frakció támogatja a törvényjavaslatot. Azonban mégis reagálnom kell
