Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. szeptember 22. kedd (98. szám) - Az egyes fogyasztói kölcsönszerződésekből eredő követelések forintra átváltásával kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott összegző módosító javaslatról történő döntés és a zárószavazás - Személyi ügy: Új bizottsági tisztségviselők és tag megválasztása - Az egyes tőkepiaci és biztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
391 biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvényt, a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényt és a biztosítási tevékenységről szóló törvényt, ez cé lszerű, így egyszer összeszerkesztve egy törvényjavaslatba hozták elénk. A tartalmi részeket tekintve a tőkepiacról szóló törvény módosítása során az értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó uniós irányelvnek való megfelelés érdekében vált szükségessé a székhely szerinti tagállam definíciójának meghatározása. A törvényjavaslat egyértelműsíti, hogy az egyes kibocsátók esetén milyen tagállam minősül székhely szerinti tagállamnak, illetve a harmadik országbeli kibocsátókra is tartalmaz re ndelkezéseket. Rögzíti a törvény, hogy a rendszeres tájékoztatás körébe eső információnak, ahogy az előterjesztő is említette, tíz évig kell nyilvánosan hozzáférhetőnek lennie. Pontosítja az előterjesztés az éves és a féléves jelentések körét, illetve az e zek alóli kivételek lehetséges módjait, a legalább 100 ezer euró névértékű értékpapírt kibocsátók esetében. A jövőben csak a szabályozott piacra bevezetett értékpapírkibocsátókra vonatkozhat egyáltalán a mentesség. Módosítja az előterjesztés a féléves je lentések közzétételének határidejét is, a jövőben a beszámolási időszakot követő három hónapon belül kell közzétenni a féléves jelentést. Ez egyfajta zsinórmérték, amely feltehetően javítja a követhetőséget. A biztosítási törvény tekintetében az Európai Un ióban már 2009 óta érvényben lévő Szolvencia II. követelményeit vezeti át az előterjesztés a hazai jogrendben. A biztosítási törvény módosítása szerint, ha a biztosítási szerződés után igénybe vehető adókedvezmény vagy adójóváírás megváltozik, akkor a bizt osítók 60 napon belül olyan szerződésmódosítást kötelesek kidolgozni, amely továbbra is lehetővé teszi a kedvezmény jogszabályban rögzített mértékének igénybevételét. A biztosítónak értesítenie kell ügyfelét a szerződés általa javasolt módosításáról. Az üg yfélnek 30 napja lesz a módosítás elutasítására, ha így dönt, a biztosító akkor sem mondhatja fel a szerződését. Amennyiben viszont az ügyfél a 30 nap lejártáig nem tesz semmit, akkor a szerződése a biztosító által javasolt módosításokkal él tovább, a hall gatás beleegyezés elvének érvényesítésével. Ennek a módosításnak fogyasztóvédelmi hatása van, azt biztosítja, hogy a biztosítási kötvény tulajdonosa nem kerülhet olyan szituációba, amikor a megváltozott törvények esetén törvényt szegne, ennek az átvezetésé ről a biztosító köteles gondoskodni, a kötvénytulajdonos elállhat az ilyetén történő módosítástól, vagy ha nem akar változtatni rajta, akkor az új körülmények mellett is él a szerződése. Tehát a megváltozott törvények betartásához elegendő a kötvénytulajdo nosnak egy passzív magatartás is, nem kényszerít ki fogyasztóvédelmi szempontokra tekintettel aktív magatartást a törvényjavaslat. Véleményünk szerint ez egy előrelépés. A jövőben az életbiztosítás díját úgy kell kalkulálni, hogy az elegendő legyen a bizto sító valamennyi kötelezettségének teljesítésére. Ez is fogyasztóvédelmi megközelítés, hogy ne lehessen utólag ilyenolyan pótköltségeket felszámolni a biztosítónak. A tervezet továbbá említi a biztosítástechnikai tartalékok képzésére vonatkozó kötelezettsé get is. Változnak a biztosítási titok szabályai, itt egy rést zár be a törvényjavaslat. Jelenleg a kiszervezett tevékenységet végzőnek nem kell megtartani a biztosítási titkot, a módosítás ezért kiterjeszti a könyvvizsgálókra és a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatokra is a homogén titoktartási kötelezettséget. (10.40) Ez végül is segítheti az outsourcingot, mert eddig akadálya lehetett bizonyos biztosítótársaságok könyvvizsgálói tevékenysége outsourcingolásá nak, hogy a kapcsolódó szervezetnek a kiszervezett tevékenység esetén nem volt kötelező betartani a biztosítási titkot. Ez szintén az élet által felvetett tapasztalat átvezetése. Annak érdekében, hogy a kibocsátók és a befektetők teljeskörűen megismerhessé k a társaságok tulajdonosi szerkezetét, egyértelművé válik, hogy közzétételi kötelezettség minden olyan pénzügyi eszközre vonatkozik, amelynek gazdasági hatása a részvények birtoklásához és a részvényszerzési jogokhoz hasonló; tehát vagyoni értékű jogot ké pez.
