Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. szeptember 22. kedd (98. szám) - Az egyes fogyasztói kölcsönszerződésekből eredő követelések forintra átváltásával kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott összegző módosító javaslatról történő döntés és a zárószavazás - Személyi ügy: Új bizottsági tisztségviselők és tag megválasztása - Az egyes tőkepiaci és biztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. GALAMBOS DÉNES, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
389 A módosító csomag másik része a tőkepiacról szóló törvényt is módosítja. Engedjék meg, hogy röviden emlékeztessek a tőkepiac szabályozásának hazai előzményeire, majd ezt követően térjek rá az Európai Unió motivációira és a törvényjavaslat által hozott legfon tosabb változásokra. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény kihirdetésére 2001. december 25én került sor, és a törvény 2002. január 1jével hatályba is lépett. A korabeli tőkepiaci törvény nem csupán az értékpapírpiacra vonatkozó egyes rendelkezések k iváltását, korszerűsítését tűzte ki célul, hanem a tőkepiac átfogó, korábban egyes részjogszabályokban megjelenő rendelkezéseinek egységes szerkezetbe foglalását, illetve a hasonló intézmények azonos szabályok szerinti rendezését is célozta. A tőkepiaci tö rvény alapvetően a korábbi értékpapírtörvény és a többi kisebb törvény lefektetett szabályait váltotta ki. A törvény megalkotását akkor is több igény sürgette, az Európai Unióhoz való csatlakozás és jogharmonizáció természetes igénye mellett a már létező p iaci rendelkezések harmonizációja, az egyes pénz- és tőkepiaci tevékenységek egységes szabályozásának igénye, valamint a gyakorlatban felmerült és jogszabályi rendezést igénylő problémamegoldás is szerepet játszott az új törvény előkészítésében. A törvény azóta több ízben kisebb módosításon esett át, hogy lekövesse a piacon is tapasztalható változásokat, illetve az uniós irányelveket. Most is erről van szó, az Unió célja az értékpapírkibocsátás átláthatósága, és a céllal egyetértve a hazai szabályozást is ehhez kell igazítani. A 2013. évi 50. számú európai uniós irányelv többek között rámutat arra, hogy a szabályozott piacra történő bevezetéshez kapcsolódó kötelezettségekkel összefüggő adminisztratív terhet a kis- és középméretű kibocsátók esetében korlátoz ni kell annak érdekében, hogy ezen kibocsátók tőkéhez jutása javuljon. Az időközi vezetőségi beszámolók vagy negyedéves pénzügyi beszámolók közzétételének kötelezettsége jelentős terhet ró számos olyan kis- és középméretű kibocsátóra, amelyek értékpapírjai t bevezették a szabályozott piacokra, ugyanakkor közzétételre nincs lehetőségük. A piaci szereplők várhatóan nagyobb figyelemben fogják részesíteni a szabályozás következtében a kis- és középméretű kibocsátók beszámolóit, és ezáltal a kibocsátók láthatóbbá is válnak. A jogszabály kimondja, hogy a vállalkozásoknak a kormányoknak fizetett összegekről szóló beszámolóban nem kell figyelembe venni az egy üzleti év alatt százezer eurót meg nem haladó fizetett összegeket, tekintet nélkül arra, hogy egyetlen összeg ről vagy több hasonló célú összegről van szó. Az irányelv szerint továbbá a szabályozott piacra bevezetett letéti igazolás által képviselt, tőzsdén nem jegyzett értékpapírokra vonatkozó szabályok egyértelművé tétele, valamint az átláthatóság hiányosságaina k elkerülése érdekében a kibocsátó fogalmát pontosabban meg kellett határozni. Ezt végzi el a törvénymódosítás. Az irányelv módosítja a „kibocsátó” fogalom meghatározását annak érdekében, hogy az egyes tagállamokban a szabályozott piacra bevezetett értékpa pírok kibocsátói természetes személyek is lehessenek. A törvényjavaslat egyértelműsíti, hogy az egyes kibocsátók esetén melyik tagállam minősül székhely szerinti tagállamnak, illetve a harmadik országbeli kibocsátókra is tartalmaz rendelkezéseket. A törvén yjavaslat a továbbiakban figyelembe véve az egyidejűleg több uniós piacon is jelen lévő kibocsátókat, módosítja a féléves jelentések közzétételének a határidejét is. A jelenlegi szabályozás szerint a beszámolási időszakot követő két hónapon belül kell közz étenni a féléves jelentést. A jövőben ez az időszak három hónapra emelkedik. Harmadik elemében a törvényjavaslat a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényt érintő rendelkezéseire szeretnék kitérni. Itt, ebben a körben a javasolt változtatás rögzíti, hogy az európai hosszú távú befektetési alapok felügyeletét az MNB látja el, és ennek átvezetése történik a törvényjavaslat ezen részében. A módosítás a magyar jogrendbe átülteti az európai uniós irányelv által tájékoztatási kötelezettségek megsér tése esetére bevezetett új szankciókat is. A bírság maximumának meghatározása szerint a vállalkozások esetében kiszabható legfeljebb 10 millió euró és a természetes
