Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. december 15. kedd (126. szám) - Napirend utáni felszólalók: - ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz):
3826 Most a napirend utáni felszólalások következnek. Elsőként megadom a szót Zsigó Róbert képviselő úrnak, államtitkár úrnak, aki napirend utáni felszólalásra jelentkezett: „ 200 éve született Veres Pálné, a magyar polgári nőnevelés nagy alakja” címmel. Öt percben öné a szó, államtitkár úr. ZSIGÓ RÓBERT ( Fidesz ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Hazánk jó hírét minőségi, Európaszerte elismert oktatási r endszerünk és intézményeink méltó módon öregbítik. Az elmúlt esztendőkben a kormány olyan intézkedéseket hozott, amelyek hosszú távon szolgálják, biztosítják a hazánkban tanuló diákok képzéséhez szükséges hátteret. Nincs azonban jövő múlt nélkül, éppen ezé rt rendkívül fontosnak tartom, hogy mai sikereink gyökereit ne engedjük feledésbe merülni. Tisztelt Országgyűlés! Jubileumi dátumhoz érkeztünk, ugyanis december 13án ünnepeltük Veres Pálné Beniczky Hermin születésének 200. évfordulóját. Ez alkalomból raga dtam meg a lehetőséget, hogy emlékezést tegyünk hazánk egyik kimagasló hölgyének munkássága és erőfeszítései előtt, aki a magyar polgári nőnevelés nagy alakja. Két évszázaddal ezelőtt hazánkban a nőknek nem nyílt lehetőségük arra, hogy magasabb szintű okta tásban is részt vehessenek. Szinte hitetetlen, hogy az a tudás, amely ma már alapvető jogaink egyike, nem volt minden ember számára elérhető. Ennek ellenére Veres Pálné olyannyira érdeklődött a tudományok iránt, hogy ifjúkorától kezdve önszántából tanult é s informálódott mind a politika, mind a művészet- és természettudományok területén. Az évek alatt elsajátított tudás és tudni akarás vágya olyan értelmiségi baráti kört vonzott köré, amelyben nőként egyedülálló szerepet töltött be. Értelmiségi nőként élt e gy olyan világban, amelyben a műveltség és a szellemi javak a férfiak privilégiumai voltak csupán. Az általános közfelfogás alapján az oktatási rendszer is ily módon működött, amelyben a nők nem jutottak egyenjogú szerephez. Még maga Madách Imre, Hermin as szony jó barátja is a következőképpen vélekedett az akadémiai székfoglalójában, idézem: „A nő korábban fejlődik, de teljes férfiúi érettségre sohasem jut, könnyebben felfog és tanul, de teremtő géniusz hiányában az emberek irányadó szellemei közé nem emelk edik, a művészetet és a tudományt előre nem viszi.” Tisztelt Képviselőtársaim! E sorok olyan felháborodást és tenni akarást váltottak ki, amely Veres Pálné egész hátralévő életét végigkísérte. Talán mondhatjuk, hogy ettől a pillanattól vá ltozott meg alapjaiban a magyar oktatási rendszer, s ezzel párhuzamosan elindult egy olyan folyamat, amely új irányt mutatott a nők s velük együtt egyébként a férfiak életében is. Hermin asszony a kor eszméinek ellenére felismerte, hogy a nőknek is lehetős éget kell biztosítani ahhoz, hogy tanulmányaikat magasabb szinten folytathassák, szakmát szerezhessenek, és önálló keresetre tehessenek szert. A valós társadalmi igény ellenére az ország vezetői szilárdan elutasították a leányiskola alapításának ötletét, a z elvi, anyagi és eszközbeli akadályok ellenére mégis kitartott elhatározása mellett és Deák Ferencet meggyőzve sikerült a parlamentben is támogatást szereznie. Ezzel 1868ban adományokból megalapította az Országos Nőképző Egyesületet, amellyel megkezdődte k a leányoktatás reformálásának munkálatai. Egy évvel később nyitotta meg kapuit az első magyar felsőbb leányiskola, amely idegen nyelveket, szakmát és széles körű ismeretek elsajátítását biztosította a növendékek számára. Veres Pálné elhivatottságát jól s zemléltetni az a tény is, hogy a tantervet, a tanítási órák anyagát is saját maga állította össze. Fáradhatatlan munkája és a közjóért végzett tevékenysége meghozta a várva várt gyümölcsét, egyre több anyagi támogatáshoz jutott, ezáltal korszerűbb körülmén yeket és eszközöket biztosíthatott a tanulói számára. A társadalom pozitív fogadtatása és az intézmény jó híre országszerte és a határon túl is híres volt, így egyre ütemesebben haladt a létszámnövelés és az épület bővítése. Az 1870es évek elején kialakul t a négyosztályos alsóbb népiskolai oktatás, majd a polgári iskolai képzés is. Közben folyamatosan növelték a felsőbb iskolai szinten tanulható szakmák körét, ezzel biztonságot és lehetőséget adva a nők munkavállalási igényeinek.
