Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. szeptember 22. kedd (98. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
377 Köszönöm szépen, képviselő úr. Az elhangzottakra a kormány részéről Rétvári Bence államtitkár úr válaszol. Parancsoljon, államtitkár úr! DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Olyan példákat mondott képv iselő úr a bérek közötti különbségre a közszférában alkalmazottak között, amit nyilvánvalóan sok kormányzati ciklusból el lehet mondani, csak az a különbség, hogy az önök ciklusában, amikor nem volt semmiféle plafon, nem volt semmiféle szabály arra, hogy e gységesítsék vagy áttekinthetővé tegyék az állami cégek vezetőinek a bérét - elég a BKV ügyére, illetve más állami vagy köztulajdonú cégek vezetőire gondolni , akkor hihetetlen mértékben elszabadultak ezek, és egyedül a FideszKDNP tudta megzabolázni ezek et. Az egy sokszor, az elmúlt több száz évben többször elővett és minden demagóg szónok számára jó szófordulat, amiket mondott, amikor azt mondta, hogy vannak, akik kevesebbet keresnek a közszférában, és vannak, akik többet. De miért pont ön mondja ezt, ké pviselő úr? Emlékszik, ön is volt államtitkár. (Korózs Lajos: Én voltam az utolsó, aki bért emelt a közszférában.) Bért emelt, nagyon jó. Ebbe a szóba szeretnék belekapaszkodni, képviselő úr. Tehát ön is volt államtitkára a szocialista kormányzatnak, akkor nyilvánvalóan ön is a többszörösét kereste annak a pénznek, mint egy átlag szociális dolgozó akkortájt. És a béremelés szóba kapaszkodnék bele. Önnek ugye ez akkor nem volt elég, hiszen ön és Simon Gábor képviselőtársa, aki akkor szintén államtitkár volt, kérték, vagy nem kérték, csak önök kapták még az államtitkári fizetésüket is eltérítve fölfelé. Az ön fizetése mint államtitkárnak magasabb volt, mint a második és harmadik Orbánkormány bármelyik államtitkárának a fizetése, akik itt ülnek a parlamentben. (Zaj a kormánypárti oldalon.) Mi mindnyájan, akik itt az első sorban helyet foglalunk, kevesebbet kerestünk. Szerintem nem polgári dolog egymás zsebében kutakodni, képviselő úr, de hogy pont ön mondja, miért keresnek állami vezetők annyit, amennyit, amiko r ön egy pozitív eltérítéssel mindegyik mostani államtitkárnál többet keresett, és pont akkor térítették el az ön fizetését, mint Simon Gáborét, szerintem ez egy öngól inkább az ön részéről. (9.30) Ami a munkavállalók helyzeté t illeti Magyarországon: ha megnézzük, hogy Magyarországon most 4 millió 224 ezer ember dolgozik, akkor azt látjuk, hogy ez pont 139 ezer fővel több, mint egy évvel ezelőtt, és 64,1 százalék a foglalkoztatottság, míg ezelőtt öthat évvel ez körülbelül 55 s zázalék környékén volt. Ha megnézzük a munkanélküliségi rátát, ami az önök idejében 11 százalék környékén volt, most azt látjuk, hogy ez 6,8 százalék, ami azt jelenti, hogy az egy évvel ezelőttihez képest 51 ezer fővel dolgoznak többen, és a nők foglalkozt atása Magyarországon rekordokat dönt már hónapok, évek óta. Ha megnézzük azt, hogy miként alakulnak a magyar bérek, akkor azt látjuk, hogy 31 hónapja Magyarországon folyamatosan nőnek, emelkednek a reálkeresetek; miközben az Európai Unió éppen hogy kijön e gy válságidőszakból, Magyarországon az év első hét hónapjában 3,8 százalékkal nőttek a bérek. És ahogy önnek is mondtam, 31 hónapja folyamatosan nőnek a reálkeresetek. Ennek nyilván az egyik alapja az is, hogy lényegében megszűnt, elpárolgott az infláció, tehát a szegények adója, ami a nyugdíjasokat és a kiskeresetűeket sújtaná legjobban, az infláció megszűnt Magyarországon. Nekik immáron nem okoz akkora szociális problémát, mint okozott a szocialista időben, amikor felpörgött az infláció. Azt is elmondhatj uk, hogy ez a béremelkedés valamennyi szektorban és arányosan, kiegyensúlyozottan megvalósul. A vállalkozási szférában a legmagasabb, ott 3,9 százalékkal nőttek a bérek Magyarországon, de a közfoglalkoztatásban részt vevők számára is 2,9 százalékos volt a reálkeresetnövekedés. Azt mondhatjuk, hogy a legalacsonyabb bért keresők esetében is érezhető a fizetések, jövedelmek növekedése, hiszen a minimálbér vagy bérminimum esetében ez az elmúlt egy évben 3,7 százalékos emelkedést jelentett. És ha összehasonlít juk az adatokat, ha összeadjuk a foglalkoztatottak számának növekedését, ha összeadjuk a bérek növekedését, ha összeadjuk a
