Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. december 14. hétfő (125. szám) - A tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedések-ről szóló törvényjavaslat ööszevont vitája - ELNÖK: - SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz):
3657 (20.30) A jövőbeli intézkedések azonban nem tudják orvosolni a t őkepiaci szektorban tapasztalt visszaélések eredményeként korábban keletkezett károkat. Ezenfelül nehezen állítható vissza a tőkepiaci szektor vonatkozásában fennálló korábbi bizalom is. Ezt a bizalmat a jogalkotási feladatokon túl egyedi intézkedéssel leh et csak visszaállítani. André Kostolany óta tudjuk: minél valószínűbbek az ígéretek, annál nagyobb a követőik száma. Mégis a kormány a pénzügyi szektorba vetett bizalom visszaállítása érdekében és a méltányosság elvét a lehető legszélesebb körben értelmezv e úgy döntött, hogy kártalanítja a brókerbotrányok áldozatait. Ezért már nyáron megalkottuk a Quasterkártalanítási törvényt, amely általános kártérítést biztosított, és lehetővé tette, hogy a hatmillió forint alatti kisbefektetők kártalanítása megtörténje n. A bankok azonban ezt a törvényt az Alkotmánybíróságon megtámadták, és a céljukat részben el is érték, hiszen megakasztották a kártalanítás folyamatát. A kormány az Alkotmánybíróság döntését tudomásul véve december 9én benyújtotta az úgynevezett új Quae stortörvényt, amely véleményem szerint még megnyugtatóbban rendezheti a károsultak helyzetét. Az Alkotmánybíróság rávilágított arra, hogy a pénzügyi intézményrendszer akár törvényes, akár jogszabálysértő működéséből adódó kockázatok mérséklése érdekében a z állam sajátos intézményrendszert hozhat létre, amelynek során a jogalkotót széles körű mérlegelési jog illeti meg a jogosulti kör meghatározásakor. Egyedüli korlát azonban, hogy a jogosulti kör nem határozható meg önkényes módon, mivel a kártalanításra a z érintetteknek nincs alanyi joguk, a kártalanítás intézményrendszerének létrehozása és működésének szabályozása méltányossági alapú, azaz ex gratia jellegű megoldás. Jelen törvényjavaslat az elhangzottakra tekintettel homogén csoportként azon károsultakra vonatkozóan biztosítja a kárrendezés lehetőségét, akik olyan befektetési vállalkozásokkal álltak kapcsolatban, akik a brókerjelleget, a szabályozott piaci szereplői státust kihasználva a cégcsoport tagja által kibocsátott, tehát mintegy saját kötvénnyel o koztak kárt a befektetőknek, csorbítva ezzel a pénzügyi szektorral szemben fennálló közbizalmat. Hozzáteszem, hogy a befektetési szolgáltatók által okozott kár ott a legjelentősebb, ahol a befektetési szolgáltató kapcsolt vállalkozása által kibocsátott köt vény értékesítésére került sor, mivel a befektetési szolgáltatók befektetési szolgáltatói minőségüket felhasználva értékesítették ezeket a kötvényeket, megtévesztve a befektetőket, akik a szabályozott piaci szereplői minőségben, a cégcsoport prosperáló műk ödésében bízva fektették be a pénzüket. Továbbá szeretném tisztelt képviselőtársaim figyelmét felhívni arra is, hogy az idézett korrekcióval a cégek köre bővülni fog. Így a Hungáriaértékpapírral rendelkező károsultak is a pénzükhöz juthatnak. Vannak azonb an esetek, amikor a jogszabály szándékosan kizárja a kártalanítás lehetőségét. A törvényjavaslat rögzíti, hogy a kárrendezésre irányuló igényt maga a jogosult érvényesítheti. Nem jogosultak tehát kárrendezésre azok, akik akár a Quaestorkárosultak Quaestor Alappal szemben fennálló követeléseit, akár Hungáriakötvényeket vásároltak fel annak reményében, hogy igényeiket az alappal vagy az állammal szemben jelentős haszon mellett érvényesíthetik. Vannak ugyanis olyan helyzetek, amikor a spekulációnak különösen nincsen helye, és ez egy olyan helyzet. A törvényjavaslat továbbá kizárja annak a lehetőségét is, hogy a 30 millió forint feletti követeléssel rendelkező kárrendezésre jogosultak feldarabolva engedményezzék követelésüket annak reményében, hogy így ki tudj anak bújni a törvényjavaslatban szereplő 30 millió forintos maximum értékhatár alól. Ugyanakkor hangsúlyozni kívánom, hogy az előttünk fekvő jogszabálytervezet arra is tesz javaslatot, hogy azok a károsultak, akik értékpapírszámlával nem tudják igazolni jo gosultságukat, ne legyenek kizárva a kárrendezésből, ezért bírósági ítélet megállapíthatja a kárrendezésre való jogosultságukat. Ezen rendelkezés alapján a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. ügyfelei is jogos követelésükhöz juthatnak. A törvényjavaslat tárgy alása során az Alkotmánybíróság döntésének azon részére is utalni kell, amely kimondja, aggályosnak tartja azt, hogy a károsultak
