Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. december 7. hétfő (124. szám) - Napirend utáni felszólalók: - ELNÖK: - ANDER BALÁZS (Jobbik):
3550 esetleg más költségvetési lyukakat próbálnak vele befoltozni. De miután ez az alap nem létezik, ezért még nehezebben követhető nyomon, hogy az így befolyt összeget ténylegesen arra költike, amilyen célt szolgálnia kellene, vagy nem más, mint egy újabb adó a munkáltatók részére. Európában több helyen van nagyon jó példa arra egyébként, hogy ezt a rendszert hogyan lehet működőképesebbé tenni. Amikor megemelésre került ez az összeg, én utána is szóvá tettem már nagyon sokszor, hogy lehet, hogy n em az a legmegfelelőbb út, ha ezt a hozzájárulás mértékét minél jobban emeljük, ugyanis azzal nem fogjuk azt elérni, hogy ténylegesen a saját érdekeiket felismerve fogyatékossággal élő embereket foglalkoztassanak, maximum a bevételükből vígan kifizetik ezt az összeget, vagy ha nem is tudják kifizetni ezt az összeget, csúnya szóval élve alibiből egy fogyatékossággal élő embert fölvesznek. Ez, úgy gondolom, hogy annak az embernek a számára is megalázó és méltánytalan állapot. Ennél sokkal jobban működő rendsz erek vannak Európában. Németországban évek óta működik az a rendszer, ott is létezik a rehabilitációs hozzájárulás. Amennyiben a cég nem kíván rehabilitációs hozzájárulást fizetni, de fogyatékossággal élő embert sem kíván foglalkoztatni, ebben az esetben f ogyatékossággal élő embereket foglalkoztató cégekkel kötött megrendelésekkel, szerződésekkel kiválthatja a rehabilitációs hozzájárulást. Kérdezem én: a fogyatékossággal élő emberek számára nem jobb rendszer az, ha azok a vállalatok, akik nem foglalkoztatjá k sorstársaikat, azoktól fognak rendelni, tőlük fognak rendelni, és ezzel folytonos és biztos munkát biztosítanak a számára? Szeretném, ha a kormány ezeket a dolgokat, illetve ezeket a felvetéseket megfontolná. Köszönöm figyelmüket. (Taps a Jobbik padsorai ban.) ELNÖK : A következő napirend utáni felszólalásra jelentkezett Ander Balázs képviselő úr: „A hazai buszgyártás elsorvasztásának valósága, a messziről szagló kiszervezések gyakorlata és a hazafias gazdaságpolitika meséje” címmel. Öné a szó, ké pviselő úr. (15.00) ANDER BALÁZS ( Jobbik ): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez év március 23án egy felszólalásomban már érdeklődtem afelől, hogy a kormány helyénvalónak érzie a hazai buszgyártás kivéreztetését. Mindenképpen egy olyan kérdésről van szó, ami a magyar nemzetgazdaság szempontjából egy igen fontos és fajsúlyos terület lenne, ha méltóztatna a kormány ezzel foglalkozni, éppen ezért új felvetésekkel kiegészítve megpróbálom ismét megvilágítani ennek a kérdéskörnek a fontosságá t. A Budapesti Közlekedési Központra jellemző kiszervezések általános tapasztalata, hogy a magáncégek, amelyek egyrészt nem tőkeerősek, másrészt nem is kívánnak a járművekbe beruházni, a kocsikat bérlik vagy lízingelik, tehát minden esetben valamilyen drág a hitelkonstrukció van mögötte, amelynek költségeit a megrendelő felé érvényesítik. Tehát nem felel meg a teljes igazságnak az a magyarázat, hogy a BKKnál a kiszervezett kocsik futásáért azért kell többet fizetni, mert azok újak, amíg a BKVsok leírtak, e zért nincs amortizációs költségük. Ráadásul a futó szerződések alapján a megrendelő a kocsik árát nyolc plusz két év alatt busásan kifizeti, a használt busz mégsem kerül a tulajdonába, azokat az üzemeltető szerzi meg, és adhatja el az esetek többségében, p edig az itthoni viszonyok mellett még bőven futhatnának újabb hatnyolc évet is akár. Az üzemeltetők bérleti vagy lízingkonstrukciói mögött banki fedezet áll, amelynek garanciája a jármű és annak visszavételi opciója arra az esetre, ha a szerződés bármilye n oknál fogva idő előtt megszűnne. Ezt a visszavételi opciót a multinacionális buszgyárak adják, a MAN, a Mercedes, a Volvo. Ha vissza kellene venniük a használt autóbuszt, azt másodlagos piacaikon bármikor tudják értékesíteni. Ilyen visszavételi garanciár a egyik hazai gyártó sem képes, ezért az alvállalkozói tendereken a magyar busz soha nem kerülhet szóba mint lehetséges megoldás.
