Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. december 7. hétfő (124. szám) - Dr. Szél Bernadett (LMP) - a nemzetgazdasági miniszterhez - „Azzal miért nem dicsekszik a kormány, hogy a munkaalapú társadalomban egyre több dolgozó él szegénységben?” címmel - ELNÖK: - DR. SZÉL BERNADETT (LMP): - ELNÖK: - CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
3515 Dr. Szél Bernadett (LMP) - a nemzetgazdasági miniszt erhez - „Azzal miért nem dicsekszik a kormány, hogy a munkaalapú társadalomban egyre több dolgozó él szegénységben?” címmel ELNÖK : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Szél Bernadett képviselő asszony, az LMP képviselője, kérdé st kíván feltenni a nemzetgazdasági miniszterhez: „Azzal miért nem dicsekszik a kormány, hogy a munkaalapú társadalomban egyre több dolgozó él szegénységben?” címmel. Szél Bernadett képviselő asszonyé a szó. Parancsoljon! DR. SZÉL BERNADETT ( LMP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Urak! Érdemes itt a parlamentben is visszatérni a KSHnak a háztartások 2014es jövedelmi helyzetét bemutató kiadványára, leginkább pedig arra, hogy a kormányzat hogyan értelmezte ezeket a számokat. Ugye, önök eddig is arról voltak nevezetesek, hogy a szegénységi statisztikákat rendszeresen letagadták (Dr. Rétvári Bence: Melyiket?) , a valódiságát megkérdőjelezték, és most is megpróbálták kimazsolázni ezekből a számokból azokat, amelyek az önök kormányzati propagandájá nak megfelelnek, és megpróbálták kihagyni azokat, amik nem felelnek meg a központi irányítással előadott paneljeiknek. Ugye, nem felejtjük el, hogy a „szegény” szót önök még a szótárukból is megpróbálták száműzni, a minisztériumokban gyakorlatilag megtilto tták a munkatársaknak, hogy ezt a szót, hogy „szegénység”, kimondják, illetve az emailekben leírják. Ha jobban megnézzük az adatokat - annál jobban, mint ahogy önök megnézték , akkor láthatjuk, hogy nem sok oka van ennek az országnak az örömre, 2014ben az átlagjövedelem 1,1 millió forint volt. Mit jelent ez? Ez azt jelenti, hogy az átlagos magyar ember, nem a tisztelt államtitkár urak, hanem az átlagos magyar emberek a létminimumot épphogy meghaladó jövedelemből éltek. Tehát így állunk most. Ráadásul a K SH is azt nyilatkozta, hogy ők maguk is bevezették azt az új kategóriát, hogy „dolgozói szegénység”. Ennek én nagyon örülök, mert egy éve folyamatosan erről beszélünk, megtermékenyítettünk vele más pártokat is, itt a parlamentben a dolgozói szegénység egy visszatérő téma; most legalább lesz egy olyan kategória a KSH adataiban is, hogy mi az a dolgozói szegénység. (12.50) Mi azt látjuk, hogy a foglalkoztatottak közel 10 százaléka szegény, azaz nem éri el a 70 ezer forintot ezeknek az embereknek a jövedelme. S hozzá szeretném tenni, hogy amikor önök az előző ciklusban átvették a kormánybotot, akkor ez még 3 százalékkal kevesebb volt, tehát a FideszKDNP elmúlt ötéves kormányzása alatt romlott a foglalkoztatottak helyzete, egyre több az olyan szegény ember, aki dolgozik. Én ezt érzékelem. Önök pár éven keresztül azt hajtogatták, segítenek a magyar embereknek abban, hogy munkával kitörjenek a szegénységből, visszaadják a munka becsületét. Ehhez képest azt látjuk, hogy az orbáni munkaalapú társadalomban a munka má r nem garancia arra, hogy kitörjünk a szegénységből. Tisztelt Államtitkár Úr! Mikor fogják megbecsülni végre a dolgozó emberek munkáját, és mikor tesznek végre érdemi lépéseket annak érdekében, hogy aki munkából él, az ne a szegénységben végezze? (Taps az LMP soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő asszony. A választ Cseresnyés Péter államtitkár úrtól fogjuk hallani. Parancsoljon, államtitkár úr! CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtá rsaim! Tisztelt Képviselő Asszony! Nem tudom, hogy amikor a statisztikát nézte, átgondoltae, kikről beszél, kiket emel ki a statisztikából. Ők azok
