Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. december 2. szerda (123. szám) - Napirend utáni felszólalók: - ELNÖK: - DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik):
3482 ELNÖK : A következő napirend utáni felszólalásra Lukács László György képviselő úr jelentkezett: „Elkeserítő egészségügyi mutatók az Alföld szívében” címmel. Öné a szó, képviselő úr. DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY ( Jobbik ): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A címben szereplő elnevezést érdemes tisztázni, hogy mégis mit is jelent az, hogy rossz egészségügyi mutató, és mit is jelent az, ho gy az Alföld szívében. Az Alföld szíve azt jelenti, hogy az Alföldnek azon része, amely jelen esetben a kunhegyesi járás. Ez egy meglehetősen jó helyen elhelyezkedő, egy jó adottságokkal rendelkező járás, amelyben Tisza menti falvak és egyébként Kunhegyes városa is van. Az elkeserítő egészségügyi mutató viszont nem más, nem takar mást, mint amit az OECD, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet is megállapított Magyarországra generálisan, mindazok az elmaradási és az elmaradást mutató indexek, mu tatók, számok, amelyek nemcsak azt mutatják, hogy milyen rossz helyzetben van, mondjuk, a humán erőforrás, hanem milyen rossz helyzetben van maga az egész közegészségügy, milyen rossz mutatókkal rendelkeznek a magyar lakosok. Nos, ez igaz erre a területre is, így hát az rossz egészségügyi mutatóban sajnos az Alföld szívében elhelyezkedő Kunhegyes és a kunhegyesi járás sem áll másképp. Olyannyira nem, hogy a JászNagykunSzolnok megyei, tekinthetjük úgy, egészségügyi leltár, amelyet a JászNagykunSzolnok me gyei kormányhivatal népegészségügyi főosztálya készített el, és amely nem is olyan régen, október végén vált nyilvánossá, nos ez a leltár, ez az egészségügyi leltár elszomorító statisztikákat közöl erről az egyébként meglehetősen szép és patinás vidékről, magáról a Kunhegyes központú járásról. A népegészségügyi szerv felmérte az előző évben a megye járásainak az állapotát, amelyből megállapítható volt, hogy JászNagykunSzolnok megyében messze Kunhegyes és annak járása rendelkezik a legrosszabb mutatókkal. Sajnos, az adatok nemhogy egyébként magyarországi szinten utolsók, de még mondhatjuk azt, hogy Európa legrosszabb államaival is hátulról versenyeznek. Mondhatjuk úgy, hogy az itt jellemző és itt meglévő mutatók a borsodi mutatóknál is rosszabbak és gyakorl atilag Moldova, illetve Ukrajna helyzetével állnak. Végignézve egyébként a tájékoztatót, több olyan problémahalmazt lehet találni, amelyre érdemes felhívni a lakosság, illetve a közvélemény figyelmét, így például található ebben az összefoglaló tájé koztatóban, hogy az összes halálokokban a férfiak és a nők egyaránt a járásban, illetve országosan is a többi járáshoz és országos járásokhoz viszonyítva is messze rosszabbul teljesítenek a keringési rendszer okozta halálokokban, a női isémiás szívbetegség eknél a legrosszabb statisztikákat tudja felmutatni a járás. Riasztóan magas a férfiak légcső, hörgő, tüdő rosszindulatú daganata és az emiatti halálozási szám, és a légzőrendszeri betegségek okozta halálban is nemcsak a megye több járásával szemben is ves ztésre állnak, hanem országos szinten is a legrosszabb között van. Szándékos önártalom okozta halálesetek, ami a legsajnálatosabb, hiszen öngyilkosságról beszélünk, a megye sok járásával együtt, tehát itt már felzárkózott hozzá JászNagykunSzolnok megye t öbbi járása is, országosan az egyik legrosszabb, leromló és legleromlottabb statisztikát mutatják. Sajnos, kiemelkedően magas az öngyilkosságok száma JászNagykunSzolnok megye ezen részében. Az életmóddal összefüggő halálozási okokban a kunhegyesi járás v ezet messze megyeszinten szintén a férfiaknál, míg a nőknél még nem is holtversenyben, hanem már egyedüliként vezet. Itt a „vezet”et mindig zárójelbe teszem, a legrosszabb statisztikákat jelenti ebben az esetben a képletes vezetés. A nőknél az egészségügy i ellátáshoz köthető elkerülhető halálozási statisztika a kunhegyesi járásban legrosszabb megyeszinten, de majdnem országos szinten is. Ez azt jelenti, hogy azok a személyek, akiknek egyébként a halálozásuk vagy megbetegedésük elkerülhető lett volna azálta l, hogy hamar gyógyintézménybe kerülnek, az ezt a járást rendkívül komolyan érinti. Ez mutatja egyébként, hogy kórházi intézményektől a települések, a járás egyes települései gyakran 60, illetve 70 kilométeres távolságban vannak. Számukra a legközelebbi ta lán a karcagi, a szolnoki vagy akár az egri kórház lehet, ahova úttalan utakon, meglehetősen rossz infrastruktúrával lehet eljutni, így ők
