Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. december 2. szerda (123. szám) - A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény és a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő eg... - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK (LMP):
3476 mindent elsimítunk, mindent lerendezünk, akit akartok, majd kirakhattok, megteremtjük hozzá a jogszabályokat. (14.50) És ezért probléma az, hogy ha jóhiszeműen állunk ehhez a javaslathoz, és pusztán azt keressük meg, hogy miért jogszabályellenes, akkor úgy kezeljük, minthogyha ez egy korrekt, tisztességes javaslat lenne, és nem pedig ebben a termőföldprivatizációval érintett bűnös hangulatban. Elsőként is álla mtitkár úrnak szeretném akkor megismételni a kérdésemet. Mondta volt, hogy érdemi kérdés nem hangzott el. Akkor még egyszer megkérdezem a tisztelt államtitkár urat, hogyha érdeminek szíveskedne tekinteni ezt a kérdésemet, hogy amikor azt mondja, hogy kis é s közepes gazdálkodók, tessék már nekem megmondani: kertészeti ágazatra, legeltetéses, extenzív állattartási ágazatra, intenzív állattartásra, szántóföldre önök kit számítanak kicsinek, nagynak hektárban, aranykoronában? Valahogy legyen meghatározva, mert ezt folyamatosan hangoztatja a kormány, és ugyanakkor mindig az van, hogy hát biztos Csányi Sándor is kisgazdálkodó, ja, meg hát tulajdonképpen a Fazekas Sándor rokonsága is kisgazdálkodó. Tehát éppen akire akarják, arra ráhúzzák, hogy ez beletartozik, mik özben nem határozzák meg abszolút módon, hogy akkor miről is van szó. Tehát ez nagy segítség lenne, mert akkor tudnánk, hogy mit is akarnak képviselni. És nyilvánvalóan nem akartam a vezérszónokim közben Pócs János képviselőtársamra reagálni, mert arra azé rt mégsem pazaroltam volna időt, de így már a saját időkeretem terhére azért csak beszéljünk már valamiről tisztán. Ugye, kétszer elmondtam a bizottsági ülésen, akkor nem értette meg Pócs János képviselő úr, gondoltam, hogy akkor harmadjára is elmagyarázom neki, még lassabban mondva, hátha így megérti, hogy miért tekinthető teljes mértékben gazdaellenesnek ez a javaslat. Ugye, bocsánatot kérek, az önök számára ez evidencia, a gazdák számára a stabil, megbízható gazdálkodás, az, hogyha megkötnek egy szerződé st valamilyen haszonbérleti díj összegével, és ahhoz esetleg fejlesztéseket eszközölnek, ez kiszámíthatóságot jelent. A termőföld használóinak az a jó, hogyha ebbe a tulajdonos nem tud utólagos bármilyen eszközzel belenyúlni. Hogyha az agrárkamara a gazdál kodók érdekeit képviselné és nem pedig kormányzati célokat és propagandatevékenységeket, akkor úgy védené a gazdálkodókat, hogy a gazdálkodók kiszámítható, biztos művelési feltétel mellett számíthassanak arra, hogy az a megkötött földhaszonbérleti szerződé s, amire ők elkötelezték magukat 5 évre, 10 évre vagy bármennyire, így is marad. Most jelen pillanatban van egy gazdálkodó, megköt egy földhaszonbérleti szerződést x összeggel, x évre, majd a tulajdonos lecserélődik egy év múlva, és ezzel megnyílik a lehet őség, hogy minden tárgyalást újrakezdjenek, pedig lehet, hogy abban az egy évben olyan fejlesztéseket eszközölt, ami alapján kiszámolta a kiadásait, bevételeit, és így próbálta kialakítani az üzleti terveit. Tehát hogyha azt mondaná az agrárkamara vagy a k ormányzat, hogy gazdálkodói érdekeket akar képviselni, akkor azt mondaná, hogy csak a gazdálkodók szólhassanak ebbe bele, akkor a gazdálkodók kezdeményezésére történhessen, csak csökkenteni lehessen és nem pedig emelni. Az a gond, hogy ez nem így van megfo galmazva, mint ahogy az előbbi javaslat, ami két héttel ezelőtt itt volt, még kevésbé volt így megfogalmazva. Önöknek nem a gazdálkodók a fontosak. Az is önök számára ugye, világos, Pócs Jánosnak próbálnám elmagyarázni, mert nem nagyon érti ezt: a földhiva talban ugye, vannak tulajdonosai a termőföldeknek és vannak használói. Magyarországon ez két egymástól független jog, be kell jelenteni a földhasználat jogát. Na már most egy földművelőnek, egy gazdálkodónak a föld használati jogára van szüksége ahhoz, hog y termelni tudjon, az kell, hogy azon dolgozni tudjon, hogy megművelje azt a földet. A tulajdonjog egy vagyoni jog, és az arról szól, hogy kinek milyen tulajdona van, és nem kapcsolódik feltétlenül a termőföld használatához. És ugye, azért fontos ez, hogy ezt megértse Pócs János is, ha már a Mezőgazdasági bizottságnak tagja, hogy gyakorlatilag a földhasználat az, ami meghatározza jelen pillanatban az agrártermelésünket, hiszen a földhasználati joghoz kötődik a termelés és nem pedig a tulajdonhoz. Az a külön bözet, ami a termőföldtulajdonosok és a termőföldhasználók között van, az körülbelül 1,8 millió személy, ugye, van még ezek között nagyon kevés jogi személy is, de többségében
