Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. december 2. szerda (123. szám) - A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény és a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő eg... - ELNÖK: - GÚR NÁNDOR (MSZP):
3471 szándék, az az akarat meg tudjon valósulni, amelyeket önök az indulás pillanatában célként kitűztek maguk elé. Azt gondolom, hogy ez nem a Parlament falai között lévő ellenzéknek a semmibevétele, hanem úgy en bloc a magyar társadalom semmibevétele. Ami a másik gondolat, hogy a z emberben elindul, nemcsak bennem, hanem nagyon sokakban, hogy mi van ennek a hátterében, miért is történik meg mindaz, amit önök most olyan erőszakkal, olyan nagy elánnal meg akarnak csinálni. Hát látható, van, aki bandaháborúnak nevezi, van, aki bármi m ásnak, hogy a régi barátok kiestek a kosárból, és hát ezeknek a régi barátoknak adott esetben nemcsak a kezét kell elengedni, hanem meg is kell büntetni őket; meg kell büntetni. Most itt jelesül én Simicskára gondolok, az érdekeltségeire, amelyek tekinteté ben látható módon önök azt az utat járják, hogy ne csak a nyalóka essen ki a szájából adott esetben, hanem ha már a szájában van, akkor az legyen keserű is. Na most, ha ilyen indulatok meg ilyen indítékok határozzák meg a kormányzati cselekvést, akkor azt gondolom, ott nagy baj van. És hát persze beszélhetnek önök bármi másról, mondhatnak önök bármi mást, másfajta érveket, érdekeket kitalálhatnak, azért azt semmiképpen nem tudják eltagadni, hogy az, amit az előbbiekben én is mondtam, de más képviselőtársaim is, az vastagon benne van mindabban, ami irányába most önök törekszenek, vagy amiért önök törekszenek. Nézzék, a szakmai vonatkozású kérdések tekintetében én nem megyek mélyre, már csak azért sem, mert Gőgös képviselőtársam érintette vezérszónoklatában ez eket a kérdéseket, de azért néhányat engedjenek meg, hogy felsorakoztassak. Pócs János képviselőtársam olyan gondolatokat fogalmazott meg, amelyek éppen hogy fordítottan igazak. Azt mondja képviselőtársam, hogy az ellenzék padsoraiban lévő képviselők polit ikai haszonszerzése… - képviselőtársaim, hát látható, hogy mindaz, amit csinálnak önök, az egyfajta politikai haszonszerzés tekintetében vagy mások sarokba szorítása érdekében történik. De nyugodtan mondhatom azt is, hogy… - mondja, hogy példákat lehet esz közölni. Én azt gondolom, példákat a tekintetben kellene eszközölniük, akár Pócs képviselőtársamnak, akár a kamara elnökének, bárki másnak, hogy mondjuk, olyan ügyek tekintetében, ahol államtitkárt - most már a NAV elnöke - is meg lehetne kérdezni, ahol mo ndjuk, 497 hektár földhaszonbérletével kapcsolatos olyan döntések születtek BorsodAbaújZemplén megyében, amelyek még az ügyészség szintjén is olyan végkifejlettel párosultak, illetve a végkifejlet nem helytálló szó, közbeeső értékítélettel párosultak, am elyek joggal kritizálhatók, a jogellenesség kérdésköre joggal felvethető, akkor hogyan és miképpen képzelhető el, hogy a végkifejletek kapcsán nem ugyanezek igazolódnak vissza. Ezzel azt akarom csak mondani, hogy a példákat talán a tekintetben kellene végi ggondolniuk, ami az elmúlt 56 esztendőben történt az önök égisze alatt. Gőgös Zoltán képviselőtársam érzékeltette, hogy az a földbérleti árdíj, az az állami földbérleti díj, ami 1250 forintban fogalmazódik meg, az nagyjából a realitásoknak a felét jelenti , de azt is érzékeltette, hogy irreális azon szóhasználat, amely néhány kormánypárti politikus szájából elhangzik, hogy akár százezer forint/hektáronkénti díjak jelenjenek meg. Ehhez annyit kívánok csak hozzátenni, hogy tudják, a díjak ilyetén mértékben tö rténő növekedése nyilvánvaló, hogy a végfogyasztóknál is lecsapódik, az árakban is megmutatkozik. Hogyha valahol, ha valahol a bérleti díjak vonatkozásában nem duplikált, hanem tízszeresötvenszeres mértékű vagy attól nagyobb mértékű növekedési mértékeket is el tud valamelyik kormánypárti politikus képzelni, és ezért fog majd küzdeni, akkor azért azzal is tisztában vagyunk, ugye, hogy majd azoknak a termékeknek az árai, amelyek gyakorlatilag a megművelés után születnek, azok ezt meg fogják szenvedni, és enn ek a végső megszenvedője nyilván a fogyasztó lesz. Nem kell túl komplikáltan gondolkodni ehhez, hogy a földhaszonbérleti díjaknak a mértékbeli növekedése ilyen következtetéssekkel is jár. De ha a másik részét akarjuk megnézni a dolgoknak, hogy mondjuk mind az, amit csinálnak, foglalkoztatási szempontból hogyan és miképpen köszön vissza, akkor nyilvánvaló, hogy a könnyebb ellenállás irányába való haladás érdekében a növénytermesztés talán nagyobb hangsúlyt fog kapni az elkövetkezendő időszakban, mint az állat tenyésztés. Már ma sem, az én ismereteim szerint, már ma sem mondható jónak az az arány, ami
