Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. december 2. szerda (123. szám) - A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény és a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő eg... - ELNÖK: - DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik):
3469 ELNÖK : Most megadom a szót Lukács László György képviselő úrnak. DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY ( Jobbik ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Akkor hangozzék el még konkrét kérd és, ugyanis jogszabályi kérdések, jogértelmezési, ha úgy tetszik, jogtechnikai kérdések is el fognak hangzani, amik nem is igazából jogtechnikaiak, hanem alkotmányossági kérdések lesznek, remélem, hogy ebben a Miniszterelnökség tud választ adni, vagy maga az előterjesztő is el fogja tudni mondani ezeket az alkotmányossági kérdéseket. Az azért látszik ebből a törvényjavaslatból, hogy - nyugodtan fogalmazhatunk úgy - ha vannak jogszabály megkerülésével kötött szerződések, akkor lehetnek jogszabály megkerülésé vel létrehozott törvények is, ezt célozza most ez. Ez egy jogszabály megkerülésével hozott törvény, vagy mondhatnánk azt is, hogy a jogszabályok átalakításával hozott törvényjavaslat. Láthatjuk - és ez elhangzott az előbbiekben is , hogy volt egy olyan el bukott és egyébként nem véletlenül elbukott törvényjavaslat, amely kétharmadot igényelt, és ehhez képest nem volt meg ehhez a megfelelő felhatalmazás, amit úgy kell értelmezni, hogy ha a törvényhozásban nincs megfelelő felhatalmazás egy kétharmados témában , akkor a társadalomban sincs meg a kétharmados felhatalmazás ahhoz, hogy ekként változtassanak ilyen jogviszonyokon. A tisztelt képviselőtársaimnak és különösen az előterjesztőnek mondom azt, hogy nem véletlenül kétharmaddal szabályoznak bizonyos jogtárgy akat, és nem véletlenül van kétharmados kiemeltsége bizonyos jogtárgyaknak - így például a termőfölddel kapcsolatos tulajdoni viszonyoknak és a hozzá fűződő egyéb dologi jogoknak, és például a használati jogoknak a szabályozása is ez alá esik , mert ezzel akarta kiemelni maga a jogszabályalkotó, hogy vannak olyan fontos tárgyak, vannak olyan fontos, nem is úgy mondom, hogy jogvédelmet, de jogi körültekintést érintő dolgok, mint például a termőföld, amelyet megillet az, hogy egy széles konszenzus, egy kétha rmados konszenzus döntsön a sorsában, éppen ezért kerültek beépítésre azok a sarkalatossági záradékok is. Úgy látszik, hogy nem jött össze kétharmaddal az előző módosítás, most tehát a polgári törvénykönyv értelmező rendelkezésé hez, illetve a Ptké.hez fordulnak, amiben lényegében összekóklerkodják a Ptké.t és a Ptk.ban meghatározott, egyébként kapcsoló szabályokból kialakult, szerződés átruházására vonatkozó szabályokat, amelyben kihasználják azt a felhatalmazást - és nem erre irányuló, de jóhiszemű jogszabályi felhatalmazást , miszerint a szerződés átruházására jogszabály alapján is lehetőség van, így innentől kezdve kreálnak rá egy olyan jogszabályt, amely alapján ezekkel a kapcsoló szabályokkal el lehet jutni oda, hogy kéth armad nélkül lehetőség lehessen az átruházásánál a bérleti viszonyok megváltoztatására és a bérleti jogviszony gyors átrendezésére. Azt pedig javasolom megfontolásra, hogy összességében az még nem lenne gond, hogy ilyenekkel próbálkoznak, az viszont komoly probléma és nagy probléma, hogy amikor magáról a termőföldről beszélünk, akkor az alkotmányosság kérdése nemcsak egy formai követelmény, az nemcsak azt jelenti, hogy valamihez oda van írva jogszabály szerint, hogy sarkalatossági záradék van rá, hanem az t artalmi követelmény is, és a tartalmi követelmény éppen ezért a termőföldre vonatkozik. Tehát lehet kerülgetni a kétharmados szabályokat, lehet a sarkalatossági záradékokat jobbról vagy balról megpróbálni megkerülni, de a jogszabály megkerülésével nem lehe t eljutni a valódi céljához, mert akkor is a termőfölddel kapcsolatos szabályozás - és valamennyi szabályozás, amit terveznek - kétharmados többséget fog igényelni. Ez így lett kialakítva. Ezt nem lehet megkerülni, se jobbról, se balról nem lehet előzni, s em szemből átugrani nem lehet. Ezen úgy lehet túljutni, ha az ember vagy kihasználja a haszonbérletnél a törvény adta lehetőségeket, amelyek jelenleg is rendelkezésre állnak a Ptk.ban, és a haszonbérleti jogviszonyban részt vevő felekkel annak megfelelően számolnak el, vagy ha megvan hozzá a társadalmi és parlamenti támogatás, akkor kétharmados szabállyal természetesen ezt módosítani lehet. De ebben az esetben nemcsak a
