Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. december 1. kedd (122. szám) - Az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. ... - ELNÖK: - BODÓ SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3372 A hatályos jogi szabályozás szerint a kivitelezés vizsgálatát a helyszínen kell lefolytatni. Számos esetben azonban előfordult , hogy a kérelmező fél által korábban elvégzett munka már igazolt módon elbontásra került. Fenti esetekben, amennyiben a felek ebben megegyeznek, nem lesz kötelező a helyszíni szemle megtartása, így ezzel a módosítással gyorsabbá válik az eljárás. A TSZSZ működésének elmúlt kétéves feladatát a jogszabályi határidőket betartva, magas szakmai színvonalon végezte el, amelyet leginkább a lánctartozások érzékelhető csökkenése mutat. A fentiekben röviden ismertetett módosítások ezen szakmai munka hatékony ságának további emelését kívánják megalapozni. Kérem önöket, hogy szíveskedjenek a beterjesztett törvényjavaslatot támogatni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. ELNÖK : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalások következnek. Elsőként megadom a szót Bodó Sándor képviselő úrnak, a Fidesz vezérszónokának. Tessék! BODÓ SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Fontos törvényjavaslat fekszik előttünk, his zen egy jelentős problémát, az építőiparban tapasztalható lánctartozások rendszerét kívánja rendezni, korrigálni. Erre a jelenségre két évvel ezelőtt már történtek hathatós intézkedések, most az elmúlt két év tapasztalataiból kiindulva szükség van kisebb v áltoztatásokra. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége - rövidítve: ÉVOSZ - még 2013 februárjában kezdeményezte a kormánynál azt a törvényjavaslatot, amely a lánctartozások megállítását célozta, és amelytől a szakmai szervezetek akkor a perek számá nak 3040 százalékos csökkenését várták. A lánctartozások a beruházások leállásán és a versenyképesség romlásán keresztül a mikro, kis- és középvállalkozások létét, valamint makroszinten a foglalkoztatási mutatókat fenyegették. A folyamat megállítása, ill etve jövőbeni újratermelődésének megakadályozása ma már nemzetgazdasági kérdésként jelentkezett. A vállalkozások pénzügyi stabilitása érdekében ezért kellett létrehozni egy olyan szakértői szervet, amely meggyorsítja a szerződésből eredő teljesítések után járó ellenszolgáltatás polgári jogi eszközökkel történő kikényszerítését. Az elfogadott javaslat alapján felállításra került a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv, a TSZSZ, ahogy hallottuk, amely az érintett fél kérelmére és megbízásából kizárólag a tervez ési, építési, kivitelezési feladatok teljesítéséhez kapcsolódó szakkérdéseket vizsgálja. A TSZSZ a tervezési, építési, kivitelezési szerződések teljesítéséből eredő, a törvényben meghatározott kérdésekben a megrendelő, a kivitelező vagy az alvállalkozó meg bízására szakértői véleményt ad, megvizsgálja a szerződés teljesítését, szakvéleményt ad arról, hogy a szerződés teljesítése megtörténte, és amennyiben erre nem vagy nem a szerződésnek megfelelő módon került sor, a teljesítésért járó ellenérték megfizetés e, adott esetben a szerződést biztosító mellékkötelezettség érvényesítése milyen összegben indokolt. A TSZSZszakvélemény rendeltetése az, hogy a perben rendelkezésre álljon egy olyan szakvélemény, amelyre a bíróság ítéletét alapíthatja. A speciális szabál yozás lényegi eleme, hogy a fél kérelme esetén a bíróságnak kötelező elrendelnie az ideiglenes intézkedést olyan összegben, amely a TSZSZ szakvéleménye szerint a teljes bizonyossággal teljesített munkák szerződés szerinti értéke. Ennek célja, hogy a fél mi ndenképpen hozzájusson a teljesített munkák ellenértékéhez. A bíróság a TSZSZ véleményére alapozva rendel el ideiglenes intézkedést, a TSZSZ szakértői véleményének így nemcsak abban az esetben kell tartalmaznia a megfizetendő ellenérték megjelölését, ha a teljesítés nem megfelelően történt, hanem akkor is, ha a teljesítés megtörtént. Tisztelt Ház! Ez volt tehát az a jogszabályi keret, amelyet az Országgyűlés 2013. március 25én fogadott el, és amelyen most kisebb módosításokat kell alkalmazni a nagyobb haté konyság érdekében. (17.40)
