Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. december 1. kedd (122. szám) - A sportról szóló 2004. évi I. törvény sportrendezvények biztonságával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - MESTERHÁZY ATTILA (MSZP):
3351 (Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Képzeljék el, egy raliversenyen egy szakaszra gyakorl atilag ellenőrizetlenül, kameráktól távol lévő helyekre több ezer, akár tízezer ember is kimegy egy helyre! Abban nincs kockázat? Abban is benne van a kockázat. De én úgy gondolom, hogy a labdarúgás valamiért az önök szemében egy ilyen fekete ló ebből a sz empontból, tehát én úgy gondolom, hogy egyszerűen nem érdemlik meg azok a szurkolók, akik évtizedeken keresztül kijártak a klubcsapatuk mérkőzéseire, esetleg akkor is, amikor az a csapat adott esetben a másodosztályban játszott, kitartottak mellettük évtiz edekig, és ezeket az embereket, ezeket a szurkolókat büntetik azzal, amiről már én is beszéltem, és amiről Szilágyi képviselőtársam is beszélt előttünk. Én tehát úgy gondolom, hogy az lenne itt a megfelelő, hogy újra kellene gondolni ezt az egészet, nem mó dosítgatni, toldozgatnifoldozgatni, hanem egyszerűen felnőtt módjára meg kellene bízni az emberekben, ugyanis én nem hiszem, hogy Magyarországon jelenleg olyan biztonsági kockázata lenne egy mérkőzésnek, ami a szurkolóknak a rendbontásából adódna, hogy in dokoltak lennének ezek az intézkedések. Kérem önöket, hogy beszélgessenek el komolyan a különböző klubcsapatok szurkolóival, vezérszurkolóival, és ténylegesen hallgassák meg a véleményüket, hiszen most önök, az államtitkár asszony is és a fideszes vezérszó nok is, aki elhagyta már az üléstermet, utalt rá, hogy meghallgatták őket; lehet, hogy meghallgatták őket, de én valószínűsítem, hogy amit ők megfogalmaztak észrevételekként, abból semmit nem fogadtak meg. Én tehát biztos vagyok benne, hogy itt további egy eztetésekre lenne szükség ahhoz, hogy egy szurkolóbarát, adott esetben családbarát rendezvényről, rendezvényekről beszélhessünk a labdarúgómérkőzések kapcsán, és higgyék el, a nézőszám attól fog növekedni, hogyha ezeket, amiket elmondtunk, megfontolják és megfogadják. Még egy dolgot szeretnék azért kiemelni, ami nagyon fontos dolog: talán át kellene értékelni a labdarúgómérkőzésekre való bejutás anyagi vonzatait, ugyanis ha egy négy- vagy öttagú csalá d ki szeretne menni egy labdarúgómérkőzést megtekinteni, az bizony igen tetemes összeg, én tehát úgy gondolom, hogy itt is meg kellene tenni a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy a magyar labdarúgás tényleg a magyar családokat, a szurkolókat szolgál ja, és talán - bízzunk benne! - hogyha ezekhez a szükséges lépéseket mi mint döntéshozók megtesszük, akkor eljön majd az az idő, amikor a magyar labdarúgás is a régi fényében fog tündökölni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.) EL NÖK : Köszönöm szépen. Üdvözlöm önöket. Mielőtt tovább folytatnánk munkánkat, engedjék meg, hogy az önök nevében is tisztelettel és szeretettel köszöntsem a Szegedi Egyetem politológia tanszékének hallgatóit. Örülök, hogy itt vannak, jó munkát önöknek! (Tap s.) Most pedig normál szót kérő felszólalásokkal folytatjuk a munkánkat. Mesterházy Attila képviselő úr, MSZP, parancsoljon! MESTERHÁZY ATTILA ( MSZP ): Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Én egy kicsit messzeb bről kezdeném ebben a vitában a hozzászólásomat, ugyanis jómagam részese voltam annak a vitának, amikor megszűnt a Gyurcsánykormány idején a Sportminisztérium, és akkor én voltam az a szerencsés, aki ezt bejelenthettem a kormányunk részéről - mindenki pon tosan tudta, hogy én akkor nem értettem egyet ezzel a döntéssel, ettől függetlenül mégis engem ért ez a megtisztelő feladat , és akkor a fideszes képviselők nagyon erősen tiltakoztak az ellen, hogy ez a minisztérium megszűnik, és hogy mostantól kezdődően nem minisztériumi státusban képviselik a sport ügyét Magyarországon. Aztán azóta nagyon sok idő eltelt, mert ahogy nézem, a sport képviselete államigazgatási szinten egyre inkább csúszik lefelé.
