Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. december 1. kedd (122. szám) - Egyes törvényeknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal átalakításával, valamint a költségvetési tervezéssel és gazdálkodással kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslat összevont vitája - ELNÖK: - DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
3302 hogy a kormánynak van egy nagy szervezetalakítási szabadsága egy jogállamban, ezt egyébként az ellenzék és a szocialista képviselők is általában elismerik, amikor a saját igazgatási szerveit alkotja. (Dr. Bárándy Gergely: Most is!) A kettőt itt együtt kell látni. Ott, ahol törvényalkotási jogkörökkel érintkezik a szervezetalakítás, ott nyilvánvalóan az Országgyűlésnek és az ellenzéknek az álláspontja kardinális, és az ellenzék a maga véleményével befol yásolni tudja ezt a törvényalkotást, ha érdemi dolgokat mond, nem azt, amit Burány képviselő úr mondott. Az is fontos politikailag, hogy anekdotázzunk. Ameddig Vida Ildikó hivatalban volt, addig nagyon nem szerettük, amikor Vida Ildikó nincs hivatalban, ak kor a megszólalásai egyfajta etalonként szolgálnak az önök érvelésében. Nem baj, a politika műfajába ez beletartozik, csak ennek olyan sok lényegi összefüggése nincs a beterjesztett törvénytervezettel. (10.50) Nézzü k meg, illeszkedike abba a gondolkodásba ez a törvény, amit a kormány egyébként is a saját igazgatási szervezetének az átalakításáról más területen tesz. Mondok egy területet. Mi azt tapasztaltuk, hogy ott, ahol a kormánytól távol van egy fontos szervezet , az nem feltétlenül működik jól. Azt gondolom erre a legjobb példa a fejlesztési pénzek felhasználása. Mi a fejlesztési források megszerzését sokkal közelebb hoztuk a kormányhoz. Az irányító hatóságokat beépítettük a minisztériumi rendszerbe, és leépített ük a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget. Az eredmény az, hogy hatékonyabban működik ez a kormányhoz láncolt szervezet, hisz mi képesek leszünk az európai uniós források teljességét lehívni 2015 végéig a már befejezett európai uniós költségvetési ciklusban. Ez egy eredmény és egy példa arra, hogy ha a kormányhoz közelebb hozunk egyébként is a kormány irányítása alatt működő szervezetet, az képes hatékonyabban működni. Egy másik példa, amit felhozok, az, hogy a kormány területi szinten rendet vágott az igazgatás ban. Itt a kormányhivatalok rendszerére utalok. Önöktől megörököltünk egy szinte működésképtelen területi igazgatási rendszert, a kormány ebben rendet vágott, létrehozta az egységes területi igazgatás szerveit, a kormányhivatalokat, és akik ismerik a kormá nyhivatalok működését, azok visszaigazolhatják azt az állításomat, amit bármikor megfogalmazok, hogy a kormányhivatali rendszer hatékonyabban működik, mint az a széttagolt igazgatási rendszer, amit önök előtte működtettek. A kormányhivatalokon belül létreh ozott járási igazgatás és ezen igazgatási terület feladatainak elhatárolása az önkormányzati világtól pedig egy átláthatóbb szervezetet jelentett. Egy ügyfélbarátabb szervezetet jelenthet, amit az ügyfelek ismernek, és ha az ügyfelek átlátják, akkor egy sz ervezetben bizalmuk van. Ezt a lépéssort hozza az adóigazgatási és vámigazgatási területen is a kormány. A kormány nem most találja fel a spanyolviaszt. Államtitkár úr arról beszélt, hogy 2011ben az integráció első és legfontosabb lépése az adóterület és a vámterület között már megtörtént akkor, amikor az egykori VPOP és az APEH helyett létrejöttek a NAVok. Most történik egy további fontos lépés, amikor azt a nagyon széttagolt struktúrát, amivel ez a szervezet eddig működött, egyszerűsíteni akarja. És hog y nyúl hozzá ehhez a törvényhez, ehhez a rendszerhez a kormány? Államtitkár úr elmondta, hogy többek között kikérték a szervezetben lévő dolgozók álláspontját, szakértői anyagok készültek, s a dolgozók jelzései és a szakértők anyagai alapján világosan láts zott az, hogy ezen a széttagoltságon - ahogy működött ez a szervezet, de hozzáteszem, mégis képes volt hatékonyan forrásokat biztosítani a költségvetéshez - célszerű változtatni. Mi jellemezte eddig a szervezetet? A NAV kormányhivatalként működött, amit a miniszter irányított, a miniszterelnök alapított, és igazán három szakterület tevékenységét fogta össze: az adót, a vámot és a bűnügyi igazgatási tevékenységet. Ez a széttagoltság a szervezetben alulról felfelé is látható volt, mert a központi irányító egy ségeken kívül regionális igazgatóságok és megyei egységek működtek. Ez a széttagoltság a felügyeletben, az irányításban, a jogorvoslati rendszerben is megjelent. Ennek a következménye az, hogy a szervezet működése sokszor nem mutatott jogi egységességet: e lhúzódó eljárások, perek tömkelege jellemezte és az, hogy az igazgatási rendszerben döntések ellenkező módon is megszülettek. Ebben akar valamilyen módon rendet vágni a kormány
