Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. szeptember 21. hétfő (97. szám) - Üzenet az Európai Unió vezetőinek című országgyűlési határozati javaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - VARJU LÁSZLÓ (Független): - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
327 azokat a migránsokat, akik közül százhalombattányi népesség érkezett egy hétvége alatt a határ ainkhoz. Tehát ez is jelzi, hogy a probléma súlya egy kicsit nagyobb, mint hogy önök vacsoracsatákat rendezzenek velük - ugye, pártvezérük. Ha valóban menekültek voltak azok, akiket ezen vacsoracsatánál fogadtak, akkor talán a legalantasabb emberi dolog az , hogy a valóban bajt szenvedőkből PRfogást és kampányelemet csináljunk. Tehát el kell hogy mondjuk, mi egy kicsit komolyabban próbálunk hozzáállni ehhez a kérdéskörhöz. Hozzáteszem, még a genfi egyezmény egy pontja szerint is a menedékkérőnek együtt kell működni a befogadó ország hatóságaival. (19.50) Tehát ha ez az együttműködés kődobálás és egyéb formában valósul meg, akkor az bizonyítja, hogy a fellépés erőteljessége szükséges, és talán egy kicsit máshogy kéne hozzáállni ehhez a helyzethez. De hogy ne egymás között dobáljuk azt a bizonyos labdát, egyértelmű, hogy itt a kormányzat papirosáról kellene nekünk vitatkoznunk és arról a pamfletről, amit nyugatabbra kíván most küldeni, pedig a felelősségi kör körülhatárolása nem ennyire egyszerű. Valóban szeme t szúró az, ahogy a kormányzat kerülgeti az Egyesült Államok felelősségét, és nagyon ritkán hallani kormánypárti képviselő szájából azt, hogy az idézőjeles szövetségesüknek idézőjelben köszönhető nagyrészt az a helyzet, ami kialakult és bizony, ezen válság gócokban elvárható lenne az, hogy az Amerikai Egyesült Államok legalább csillapítani próbálja azt a hatalmas bajtengert, amit maga után hagyott. Azt is láthatjuk, hogy lehet ujjal mutogatni Brüsszelre, és én nem mondom, hogy ez minden alap nélküli, nem mon dom azt, hogy a centrális Európa viselkedése, az Európai Unió centrális tagországainak a viselkedése nem járult hozzá nagyban ahhoz a katasztrofális helyzethez, amivel most szembesülünk, de azt igenis mondom, hogy nem pamfleteket kéne nekik küldeni, hanem valódi cselekvési térben valódi cselekvést foganatosítani, például tisztázni az önök viszonyát a kvótaszerű megoldásokhoz, például tisztázni az önök viszonyát a visszatoloncolások kapcsán; tehát kijelenteni azt itt és most, hogy hajlandóe a FideszKDNP ak ár egyetlen migránst kvóta szerint visszafogadni vagy visszatoloncolás után letelepíteni, esetleg megpróbálni integrálni, ahogy a liberálisok ezt el is várják nagyon sok esetben. Éppen ezért mondhatjuk azt, hogy van mit tenni ebben a cselekvési térben, van mit tenni NyugatEurópa irányában is, hiszen nagyon éles a veszélye annak, hogy miután Európának a nyugati része, amely háromnégy generáció óta erőlteti a felfokozott bevándorlást és azt, hogy minél többen jöjjenek pótlandó a munkaerőpiaci hiányokat, miu tán lefölözi a bevándorlókat, kiválogatja közülük a tehetségeseket, bizony meg fogja próbálni szétszórni a periférián azokat, akikkel nem tud mit kezdeni. És bár két héttel ezelőtt négyféle német álláspontot számolhattunk meg egy héten belül, az egyik ilye n német álláspont az volt, hogy minden szír jöjjön és mindenkit letelepítünk, egy nappal később ebből azért csak visszakoztak egy kicsit, amikor a főpályaudvar megtelt, akkor pedig nagyon visszakoztak. De elmondhatjuk azt, hogy a népszerűségnek örvendő szí rek esetében - ugye, egyre több migráns vallja magát annak , még az ő esetükben is Németországban 65 százalék fölötti az elutasítási ráta a menedékkérelmeket illetően. Tehát oké, hogy 35 százalékot megpróbálnak valamilyen útonmódon letelepíteni, integrál ni nem fog sikerülni, hiszen az a több száz nogo zóna tökéletesen bizonyítja, hogy integrálhatatlan tömegről van szó, amely, tisztelet a kivételnek, de nem is akar beilleszkedni Európa testébe. Viszont azt látni kell, hogy ha csak a maradék 65 százalékot szétszórják a periférián, és önök, mondjuk, kvóta alapján befogadnának közülük jó párat, idén már ezer felé kúszik a visszatoloncoltak száma, semmi nem zárja ki azt, hogy a következő években ez ne legyen több ezer, több tízezer.
