Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 30. hétfő (121. szám) - A kéményseprőipari tevékenységről és az ezzel, valamint a tűz elleni védekezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik):
3249 Továbbá a szakmai érdekképviselet egyrészt maga is támogatta a kéményseprés átalakítását, másrészt annak a végrehajtásához felajánlotta a szakértelmét. Semmi nem történt! Nem keresték őket, nem hívták őket egyeztetésre, nem voltak kíváncsiak a véleményükre, a szakértelmükre. Éppen ezért november 3án ugyanezen szakszervezet - erről is tudniuk kellett, hiszen lehozta a sajtó - szervezésében 322 kéményseprő helyezte letétbe a felmondását, amennyibe n ezt a törvényt nem fogja tárgyalni az Országgyűlés, és ha ugyanez a létbizonytalanság fennállt volna, hiszen a jelenlegi helyzet és a bizonytalanság teljesen felőrölte a tűrőképességüket, és a kormánytól, önöktől várták, hogy megnyugtató eredményt hozva biztos jövőképet fessenek eléjük. Keresték őket? Nem keresték őket! Egyszer sem beszéltek velük. A jelenlegi törvényjavaslat azonban ezeket a munkavállalókat egy fél mondatban sem említi, nem nyújt garanciát számukra, hogy az új rendszerben hosszú munkaleh etőségük és biztos megélhetésük lesz. Ez persze az önök dolga - csak akkor ne mondják azt, hogy egyeztettek! Ne hazudják azt, hogy egyeztettek, mert ki kell mondani, hogy ez hazugság. De az is lehet, hogy azért nem egyeztettek velük, mert elhangzott a bizo ttsági ülésen, hogy hogy képzelik el önök a munkavállalók sorsát. A kormány megbízottja, aki ott ült, elmondta, hogy ezek között az emberek között vannak olyanok, akik jelenleg a kéményseprőiparban dolgoznak, de rossz munkaerők, és azokat nem fogják átvenn i. Lehet, hogy azok lesznek a rossz munkaerők, akik hajlandók voltak szembemenni önökkel, hogy végre normális élet- és vagyonbiztonság legyen az országban? Majd ők lesznek azok, akiket nem fognak átvenni? Elképzelhető. Ki látná el az új kéményseprőipari sz erv alkalmazásában az állami közfeladatot, ha nem a szakmájukat, a kéményállományt és a lakosságot legjobban ismerő, évtizedek óta az iparágban tevékenykedő, jelenleg is ott dolgozó szakképzett kéményseprők? Ki óvná meg a lakosságot, a választópolgárokat a csendes gyilkostól, a halálos kéménytüzektől? Hogyan képzeli el a kormány a strukturális átalakítást, anélkül, hogy ezeket a munkavállalókat a folyamat részének tekintené, anélkül, hogy rájuk alapozná a jövő kéményseprését? Éppen ezért mind a kéményseprők , mind a lakosság számára garanciális kérdésnek tartjuk, hogy a jelenleg a kéményseprőiparban dolgozó szakképzett és tapasztalattal rendelkező munkavállalók további foglalkoztatása, illetve a majdani kéményseprőipari szerv mint munkáltató által történő alk almazása törvényi szinten is rögzítésre kerüljön. De nem kerül. A javaslat 4. §ához fűzött részletes indoklásban az szerepel, hogy „a paragrafus a kéményseprőipari tevékenység ellátásában résztvevő szakmunkások foglalkoztatására vonatkozó szabályokat tart almazza”. Ez a paragrafus viszont sajnos egy szóval sem említi a szakmunkásokat, sem a mestereket, sem az adminisztrátorokat, hanem kizárólag arról rendelkezik, hogy a tevékenység ellátásában olyan természetes személy vehet részt, aki büntetlen előéletű, é s nem áll a szakterületen végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkoztatástól eltiltás hatálya alatt. Elképzelhető, amit mások már felvázoltak, hogy önök majd közfoglalkoztatottakkal, gyorsan kiképzett „szakemberekkel” akarják ellátni ezt a tevékeny séget. Ez növeli majd az élet- és vagyonbiztonságot? Ez az az új módszer, amit önök megpróbálnak itt felvázolni? Ha igen, akkor ez nem jó. Aztán azt mondja képviselőtársam: milyen jó lesz, hogy többszereplős lesz a piac. Ha többszereplős lesz a piac, akkor az növeli a biztonságot? Ez növelni fogja a biztonságot? Ráadásul a törvényjavaslat 8. § (1) bekezdése felhatalmazná a kormányt, hogy rendeletben határozza meg a majdani kéményseprőipari szervet, a (2) bekezdés pedig a szakigazgatási minisztert hatalmazza fel, hogy rendeletben szabályozza a kéményseprőipari feladatok részletszabályait, mint az ellenőrzés gyakorisága, a használandó nyomtatványok, a képzés, s a többi. (22.30) Azonban a 9. § (2) bekezdése a fenti paragrafust 2016. július 1jétől léptetné hatá lyba. Amennyiben a törvény hatályba léptetése, ami a kihirdetést követő 15. nap és a 2016. július 1. közötti időszakban a kormány, illetve a minisztérium nem rendelkezik felhatalmazással a jogszabályok megalkotására, egyrészt a törvény más rendelkezéseivel , például a 10. § (2)
