Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 30. hétfő (121. szám) - A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az ... - ELNÖK: - SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz):
3217 Az eltérés enge délyezésére irányuló kérelem elbírálásának szempontjait és a csatolandó mellékleteket a muzeális intézmények működési engedélyéről szóló rendeletben szabályozza a jogalkotó. A Magyarországi nemzetiségek bizottsága a konkrét törvénymódosítási javaslatokkal egyetért, azoknak elfogadását támogatja, ugyanakkor előretekintve szeretnénk néhány dolgot kiemelni a Magyarországon élő nemzetiségek tájházainak speciális helyzetéről, lehetőségeiről, problémáiról. A Magyarországi Tájházak Szövetsége összességében közel 4 00ra teszi az országban található nemzetiségi tájházak számát, de ezeknek csak töredéke rendelkezik működési engedéllyel. Gyakorlatilag ugyanazokkal a gondokkal küszködnek nemzetiségtől, tájegységtől függetlenül. A lecke fel van adva, ugyanis a működéshez , az intézmény elindításához pénz kell és nem is kevés. Jelentős összegeket pályázatokból lehet csak remélni, ahhoz pedig működési engedély kell, amelynek múzeumokra szabott feltételeit egy átlagos tájház nem tudja és nem is fogja tudni teljesíteni. S itt a kör bezárul, ugyanis az esetek döntő többségében nincsen pénz állandó néprajzos szakemberre, nem merik bevállalni a közösségek a működési engedélyt, hiszen még pályázni is csak az tud, aki legalább az önrészt elő tudja teremteni. Alapvető gond, hogy a 2/ 2010es OKM muzeális intézmények működési engedélyéről szóló rendeletből hiányzik egy olyan kitétel, definíció, amely a tájházakat különleges, egyedi intézményekként kezelné, nem a múzeumokkal egy kalap alatt. A Magyarországi Tájházak Szövetsége már kezdem ényezte az előírások helyretételét, de eddig a törvényalkotók még nem bírálták felül, nem korrigálták ezt a rendeletet. Sajnos így több száz tájház működése lehetetlenül el, a szerényebb gyűjtemények nem tudnak fejleszteni, fejlődni. A lényeg, hogy kiemelt módon kellene a működési engedélyhez jutást támogatni. De itt a gondok még nem érnek véget, mert ahol mégis meg tudják alapítani az intézményt, ott a pályázati kiírások korlátozásával találkoznak. Például a 9/2014. EMMIrendelet is sajnos korlátozza a műk ödési engedéllyel rendelkező nemzetiségi tájházak részvételét a Kubinyi Ágostonprogramban, mivel csak a települési önkormányzatok jogosultak pályázni. Azok a nemzetiségi tájházak, akiket a települési nemzetiségi önkormányzat vett át fenntartásba, nem pály ázhatnak, csak akkor, ha a települési önkormányzat évi 2 millió forinttal támogatja a működésüket. Értjük, sőt egyetértünk azzal, hogy a rendeletalkotó garanciát szeretne látni a fenntarthatóságra, a fennmaradásra, de ez így nem igazsá gos, kiszolgáltatott, lehetetlen helyzetbe hozza a fenntartó nemzetiségi önkormányzatokat. A nemzetiségi tájházak, gyűjtemények, múzeumok helyzetének átfogó javításához feltétlenül szükséges lesz a hivatkozott rendeletek, törvények, pályázatok elmondott sz empontok szerinti komplex áttekintése és módosítása, amelyet megfelelő előkészítés és egyeztetés után a Magyarországi nemzetiségek bizottsága a későbbiekben kezdeményezni fog. Köszönöm, hogy meghallgattak. Danke für Ihre Aufmerksamkeit! (Taps a kormánypárt i padsorokban.) ELNÖK : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek, a napirend szerinti időkeretekben. A vita során kétperces hozzászólásra nincs lehetőség. Először az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom me g a szót. Simon Róbert képviselő úr, Fidesz. Parancsoljon! SIMON RÓBERT BALÁZS ( Fidesz ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A T/7403. számú törvényjavaslat két törvényt érint, a Nemzeti Kulturális Alapról, valami nt a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szólót.
