Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 30. hétfő (121. szám) - Sallai R. Benedek és Schmuck Erzsébet (LMP) - az igazságügyi miniszterhez - „Most, hogy megbukott a magáncsőd, hajlandóak végre változtatni a szabályokon?” címmel - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET (LMP):
3138 jogintézményének bevezetése , és koncepcionális változást kellene kezdeményezni. A törvény ugyanis megfelel annak a jogalkotói célnak, hogy méltányos adósságrendezést valósítson meg az adós és a hitelező érdekeinek közelítésével, valamint megérdemelt csődvédelmet biztosítson azoknak, akik vállalják az eljárással járó kötelezettségeket. A törvény átlátható, ellenőrzött, dokumentált eljárási kereteket teremtett a bírósági és a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásokra. A mai napig 147 személy nyújtott be kérelmet magáncsődeljárás le folytatására. A kormányhivataloknál működő csődvédelmi szolgálatok ennél jóval nagyobb érdeklődést tapasztaltak, október végéig 1756 érdeklődőt regisztráltak, akiknek személyesen nyújtottak és nyújtanak felvilágosítást és tájékoztatást a csődvédelmi szolgá latok munkatársai. A magáncsődben dolgozók felvételére és kiképzésére fordított források tehát hasznosulnak, és ezek zömében egyszeri kiadások voltak. Megfelelő időre van szükség ahhoz, hogy a fizetési nehézségben levő családok megismerjék és felmérjék, ho gy ez a jogintézmény segítséget nyújthat számukra. Az a tény, hogy még kevés eljárás indult, nem jelenti azt, hogy nem vált be a jogintézmény. Még olyan fázisban vannak ugyanis az ügyek, hogy az adós családok is mérlegelik, hogy magáncsődeljárást kezdemény ezzenek, vagy az eszközkezelőprogramot válasszák. Az esetek egy részében ezen kívül a pénzügyi intézmények maguk ajánlanak fel egy kedvezőbb törlesztési feltételeket tartalmazó szerződésmódosítást az adósoknak, és ha ebben megállapodnak, akkor ilyen módon is ki tud kerülni a család a késedelmes hiteladósok közül. A kormány kezdeményezésére a parlament nemrég fogadta el azt a magáncsődtörvénymódosítást, amelynek értelmében a családi csődvédelmi szolgálatnál is be lehet nyújtani az adósságrendezési eljárás k ezdeményezését. A kormányhivatalokban felállított területi családvédelmi szolgálatok munkatársai megfelelő felkészítést kaptak, és így fogadni tudják a kérelmeket. Szintén ebben a módosításban a jogalkotó az első ütemben indítható ügyeknél az adósok számár a egy egyszeri, 2016. március 1jei póthatáridőt biztosított annak érdekében, hogy akik elmulasztották a rájuk vonatkozó törvényi határidőt, azoknak a kérelme emiatt ne kerüljön elutasításra. A kormány folyamatosan vizsgálja a joggyakorlatot, és ha lehetsé ges, az ügyfelek számára további egyszerűsítésre tesz majd javaslatot. Fel kell hívnom azonban a figyelmet arra, hogy maga az eljárás számos adminisztratív tehertől kíméli meg az adósokat és a hitelezőket, az állam által felállított családi csődvédelmi szo lgálat az eljárás kezdeményezését követően számos teendőt közszolgáltatásként átvállal a felektől. Ehhez kellett a szükséges szervezeti feltételeket biztosítani és a fejlesztéseket is elindítani. Kérem, szíveskedjék az interpellációra adott választ elfogad ni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK : Megköszönöm államtitkár úr válaszát. Megkérdezem képviselő asszonyt, elfogadjae az államtitkári választ. SCHMUCK ERZSÉBET ( LMP ): A választ nem fogadom el. Államtitkár úr, miné l jobban húzzákhalasztják, hogy érdemben hozzányúljanak ehhez a törvényhez, annál kellemetlenebb lesz önöknek a bukás. Ezt már most is egyértelműen lehet látni, hogy ebben a formában a magáncsőd intézménye megbukott. Önök több tízezer családdal számoltak már ebben az évben, és több tízezer, több mint százezer családon kellene segíteni. Az 51 belépő miatt, és még akkor is, hogyha 147 személy nyújtott be, de nem jött létre a szerződés, el kellene gondolkodni, és el kellene azon is gondolkodni, hogy a havi 42 750 forintból, ami egy személyre, felnőtt személyre jut, ha belép ebbe az intézménybe, abból nem lehet megélni.
