Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 23. hétfő (120. szám) - A növekvő mértékű korrupció visszaszorításáról és a korrumpálódott politikusok elszámoltatásáról szóló politikai vita - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): - ELNÖK: - BÁNKI ERIK (Fidesz):
3050 Köszönöm szépen. Kétperces kör köve tkezik. Z. Kárpát Dániel képviselő úr az első, Jobbik. Tessék! Z. KÁRPÁT DÁNIEL ( Jobbik ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az imént a gazdasági életet kiszárító és mindent átható korrupció kapcsán egyik fideszes képviselőtársam elmondta, hogy a kormány meg próbált mindent megtenni, hogy a vállalkozók minél kevésbé tudjanak trükközni az adófizetéssel. Eleve furcsa ez az alapvetés abból kiindulva, hogy az uniós rekorder 27 százalékos áfa tulajdonképpen a csalások és a korrupció melegágya, és a kezdetben kialak ulni látszó fordított áfázás csak akkor fejtheti ki ellenhatását ezzel szemben, ha azt a régiós országok teljes körében a lehető legtöbb területen bevezetik. De meg kell hogy jegyezzük, a magyar kormányzati tevékenységről szóló sikerpropagandát legalábbis aláássa az, hogy míg az uniós átlagban 1516 százalék az áfarés, Magyarországon ez még mindig 25 százalék körüli szinten áll. Ez az a hatalmas hiányzó pénzösszeg, amely a reálisan meglévő gazdasági folyamatokból következően beszedendő áfa és a valóságban b eszedett adók között áll. Korábbi adatokból kiindulva volt olyan év, 2012, amikor 3700 milliárd áfát kellett volna a gazdasági folyamatok alapján beszedni, mégis csak 2800at sikerült. Tehát egy 900 milliárdos, később 1000 milliárdos, majd annál egy kicsit nagyobb áfarés folyamatosan fojtogatja a gazdaságot. Ennél nagyobb jele nincs annak, hogy egy csaláscunami zajlik a magyar gazdaságban, és ennek javításában bizony a kormányzat nem tudott kellő eredményt felmutatni, nem érte el még az egyébként nem túl fé nyes uniós átlagos sem. Mégis hogy válaszolt erre? Ez megint csak az OECDstatisztikákból derül ki. Egy olyan túladóztatott nemzetgazdaságot hozott létre, ahol ezt a hiányt nemcsak a magyar kis- és közepes méretű vállalkozások túladóztatásával pótolta, han em bizony azzal is, hogy ha megvizsgáljuk egy átlagosnak sajnos már nem mondható, de statisztikai átlagot képező kétkeresős, kétgyermekes háztartás bevételeit, akkor azt látjuk, hogy a vizsgált OECDtagországok körében a 4. legdurvábban adóztatott gazdaság i egység ilyen szempontból Magyarországon lelhető fel. Tehát a magyar családokat terhelik a 4. legnagyobb adóteherrel, ami egészen elképesztő. Ilyen közegben adóügyekről és gazdasági fellendülésről beszélni legalábbis nevetséges. Köszönöm a lehetőséget. (T aps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK : Bánki Erik képviselő úr, Fidesz, két percben! BÁNKI ERIK ( Fidesz ): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Burány Sándor képviselő úr felvetésére válaszolnék, miszerint a Magyar Nemzeti Bank vezetői olyan gazdaságpolitikai szabályozó eszközök alkalmazását vezették be, amely szerinte a kormány gazdaságpolitikáját támogatja, illetve a vezetők szerinte tisztességtelen pénzeket vesznek fel. Nos, Simor Andrásra szeretnék visszaté rni. Simor András annak ellenére, hogy a Nemzeti Bank 2012es pénzügyi terve 203 milliárd forintos hiány volt, Simor András az előző évek során is felvette folyamatosan a jutalmat, melynek köszönhetően az éves bére meghaladta a 150 millió forintot. Mondom, tette ezt mindannak ellenére, hogy a jegybankot nem tudta nyereségesen működtetni, és a veszteséget, mint ahogy a tisztelt képviselőtársaim is tudják, nem másnak, mint a magyar államháztartásnak, a magyar költségvetésnek kell pótolni. Ennek ellenére a Mat olcsy György által vezetett jegybank még a 2012es évben a 203 milliárd forintos veszteséggel szemben 23,6 milliárd forintos nyereséget tudott realizálni úgy, hogy közben a bérrendezésre is sort kerített. Hogy, hogy nem, nem a vezetők, tehát az elnök és az elnökhelyettesek bérét emelte, hanem az alkalmazottak bérét emelte annak érdekében, hogy a tehetséges munkaerőt Magyarországon tudja tartani. Nem gondolom, hogy ez a bérpolitika támadható lenne. Az viszont mindenképpen támadható, hogy olyan esetben vesz f el egy jegybankelnök jutalmat, nem kis tételben, tehát több tíz millió
