Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 23. hétfő (120. szám) - A növekvő mértékű korrupció visszaszorításáról és a korrumpálódott politikusok elszámoltatásáról szóló politikai vita - ELNÖK: - BÁNKI ERIK (Fidesz):
3033 ELNÖK : Tisztelt Országgyűlés! Visszatérünk az előre bejelentett felszólalók felszólalásaihoz. Bánki Erik képviselő úr, Fidesz, a következő. Tessék! BÁNKI ERIK ( Fidesz ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisz telt Kormánytagok! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, az elmúlt időszakban elsősorban ellenzéki oldalról olyan politikai felhangot kapó feltételezések, gyanúsítgatások, időközönként rágalmazások hangzottak el ebben a vitában, ami semmiképpen sem hinném, h ogy előrevivő és pozitív, vagy bármilyen tekintetben is segítené a következő időszak jogszabályalkotásának folyamatát. Épp ezért engedjék meg, hogy az eddigiektől eltérően fölsoroljak néhány olyan intézkedést az elmúlt hat év időszakából, amely olyan gazda ságpolitikai intézkedéseket készített elő, melynek köszönhetően jóval átláthatóbb lett a gazdaság, sokat tisztult, bejelentett munkahelyek tömegei, újonnan létrehozott munkahelyek jelentek meg, sokkal több befizetett adó érkezett a költségvetésbe. Ha csak a jövedelemadók területét vizsgáljuk, az azon az elmúlt időszakban történő változásokat, azokat a gazdaságfehérítő intézkedéseket, amelyeket a kormány javaslatára vagy egyéni képviselői módosító indítványra a magyar parlament elfogadott, akkor engedjék meg , hogy négy fontos törvényt emeljek ki. Az első a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása, a másik a társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása, a harmadik a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállala ti adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény, illetve a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása. A jövedelemadók terén az elmúlt években - ahogy az imént is említettem - számos intézkedés történt, amelynek elsődleges szempontja a gazdaság kifehérí tése volt. Hogy mit tettünk a személyi jövedelemadó terén? A személyi jövedelemadó terén sikerült megteremtenünk Európa legkedvezőbb adókulcsát - a következő évtől 15 százalékkal adóznak a magyar polgárok , ami azt mutatta, hogy bár nagy kockázatot vállal t a kormány, amikor egykulcsos adót vezetett be, melynek nagyságát 16 százalékban határozta meg, a költségvetésnek, ha pusztán számszakilag néztük volna, nagyjából 1000 milliárd forintnyi kiesést jelentett ez a változás, de ez nem kiesést jelentett, tiszte lt hölgyeim és uraim, hanem 1000 milliárd forintot hagytunk a magyar családoknál. S láss csodát, azzal, hogy a legversenyképesebb személyijövedelemadósávot teremtettük meg Európában, nemhogy a költségvetésnek hosszú távú vagy akár középtávú kiesést jelen tett volna ez az egyértelmű adókedvezmény, hanem három év távlatában már azt mondhattuk, hogy megtérült a költségvetés számára, és három év alatt ugyanarra a szintre jutott a személyijövedelemadóbevétel, mint amennyi az új, kedvező rendszer bevezetése sorá n alakult ki. Tehát egyértelművé vált, hogy sokkal többen sokkal több jövedelmet vallottak be Magyarországon, és azóta már elmondhatjuk azt, hogy a költségvetés számára az új intézkedést megelőző időszakhoz képest magasabb bevétel realizálódik. Nézzük, hog y mi történt a társasági adó területén! 2012től szigorodtak az elhatárolt veszteség felhasználásának szabályai. Egyfelől a korábbi adóévek elhatárolt vesztesége legfeljebb a felhasználása, azaz az adózás előtti eredmény csökkentéseként történő elszámolása nélkül számított adóévi alap 50 százalékáig számolható el az adózás előtti eredmény csökkentéseként, másfelől szigorodtak a beolvadás, a cégfelvásárlás kapcsán az átvett veszteség felhasználásának szabályai is. Továbbá 2015től az elhatárolt veszteség fel használásának időtartama is rövidült: a 2014. december 31et követően keletkező elhatárolt veszteség vonatkozásában öt évre csökkent. Szintén 2015től szigorodtak a transzferár kiigazítására vonatkozó szabályok is. Ez mind azt segíti, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy ne lehessen visszaélni, ne lehessen úgy trükközni a korábban keletkezett veszteségekkel, hogy ennek következtében hosszú éveken keresztül az adott vállalkozásnak ne kelljen majd társasági nyereségadót fizetnie.
