Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 23. hétfő (120. szám) - A növekvő mértékű korrupció visszaszorításáról és a korrumpálódott politikusok elszámoltatásáról szóló politikai vita - ELNÖK: - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár:
2986 eljárásban, illetve a vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban. Ezeket a magatartásokat a korábbi Btk. is szankcionálta, igaz, sokkal szűkebb körben. Fontos változás, hogy a bírósági vagy hatósági eljárás vonatkozásában ko rábban egy szakaszon belül szabályozott aktív, illetve passzív vesztegetést a törvény az új szerkezeti rendnek megfelelően két önálló tényállásban szabályozza. Az új Btk. kifejezetten említi a választottbírósági eljárásban történő elkövetést, továbbá bűncs elekménnyé teszi például az EU Bírósága vagy a nemzetközi szerződéssel létrehozott, illetve az ENSZ BT által felállított nemzetközi büntetőbíróságok vonatkozásában elkövetett vesztegetést is. Az új Btk. minősített esetké nt kezeli, ha az aktív gazdasági vesztegetést bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. A strómanok által vezetett cégek bejegyzésének megakadályozása érdekében büntethetővé vált az a személy, aki közreműködik abban, hogy olyan gazdálkodó szervezet vag y magánszemély kerüljön tulajdonosként bejegyzésre a cégnyilvántartásban, akinek a lakóhelye ismeretlen vagy a székhelyén nem lelhető fel, illetve aki vagy amely nem a gazdasági társaság tényleges tulajdonosa. A korrupciós bűncselekmények vonatkozásában le gutóbb 2015. július 1jével következtek be lényegesebb változások. Mivel a szabályozásnak teljesen egyértelművé kellett tennie az állampolgárok számára, hogy a vesztegetés, a befolyás vásárlása semmilyen esetben sem lehet a hivatalos ügyek elintézésének mó dja, 2015. július 1jétől kiegészült a befolyás vásárlásának tényállása azzal, hogy büntetendővé vált az is, ha a jogtalan előnyt magát hivatalos személynek kiadó személy részére vagy rá tekintettel másnak adják vagy ígérik. A bűncselekmények felderítése h atékonyságának növelése érdekében került be a törvénybe azon új szabály, amely mind a befolyás vásárlása, mind a befolyással üzérkedés körében a büntetés korlátlan enyhítésére ad lehetőséget akkor, ha az elkövető a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudo mására jutott volna, a hatóságnak bejelenti és az elkövetés körülményeit feltárja. Végül a 2015ös módosítás a korrupció területén érvényesítendő zéró tolerancia érdekében a vesztegetés feljelentésének elmulasztását valamennyi korrupciós bűncselekmény teki ntetében büntetendővé nyilvánította. Az új Btk. a mindennapi tapasztalatok alapján korszerűsítette a gazdasági bűncselekmények körét, más fejezetbe kerültek a nem szorosan a gazdasági élet prudens működését sértő bűncselekmények, mint például a számítógépe s bűncselekmények. A költségvetést károsító bűncselekmények kiemelt megkülönböztetést kaptak azáltal, hogy külön fejezetbe kerültek. Ide tartoznak az olyan bűncselekmények például, mint a 2011es Btk.módosítás során létrehozott költségvetési csalás. Főké nt az állami vállalatok esetében régóta űzött gyakorlat a vagyon színlelt gazdasági tevékenységgel, például fiktív tanulmányírással történő kitalicskázása. Erre ad hatékony választ a gazdasági csalás nevű új tényállás. A korábbi években többször előfordult , hogy a jellemzően állami tulajdonú gazdasági társaság vezetői olyan tevékenységet végeztek, amely a gazdasági társaságnak milliárdos kárt okozott. (15.00) Amennyiben nem történt természetes személy megtévesztése ennek során, a csalást nem lehetett megáll apítani - így menekült meg jó néhány szocialista esetben az elkövetők köre , a hűtlen kezelés tényállás ugyanis nem tudta ezeket az eseteket megfelelően kezelni. Ezért indokolttá vált a színlelt gazdasági tevékenységvégzésben megnyilvánuló, megtévesztő je llegű, jogtalan haszonszerzési célzatú magatartások büntetőjogi szankcionálása. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előbbiekben csak a témához kapcsolódó legfontosabb újításokat emeltem ki, ám reményeim szerint ez is elegendő annak érzékel tetésére, hogy a korrupció visszaszorítása érdekében a jogalkotó a mind tökéletesebb, a nemzetközi elvárásoknak is teljes mértékben megfelelő és hatékony büntetőjogi szabályozás kialakítására törekszik. Bízom benne, hogy ez a gyakorlatban is hozzá fog járu lni a közélet tisztaságába, az államapparátus, illetve a hivatalos személyek szabályszerű, befolyástól mentes működésébe vetett bizalom megerősödéséhez.
