Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 23. hétfő (120. szám) - A növekvő mértékű korrupció visszaszorításáról és a korrumpálódott politikusok elszámoltatásáról szóló politikai vita - FÖLDI LÁSZLÓ jegyző: - ELNÖK: - MIRKÓCZKI ÁDÁM jegyző: - ELNÖK: - DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2983 bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervet, a Nemzeti Védelmi Szolgálatot. Ez a szervezet kifejezetten a közhivatalok megtisztítását, a korrupció megelőzését szolgálja. Az MSZP, a Jobbik, az LMP, a DK, az Együtt, a PM, tehát egyetlen ellenzéki párt sem szavazta meg az imént felsorolt törvényjavaslatok egyikét sem. Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány tagjainak feladat- és hatásköreiről szóló kormányrendelet a belügyminiszter feladatkörébe utalta a korrupcióellenes tevékenységgel kapcsolatos kormányzati feladatok összehangolását. A belügyminiszter ezt a feladatot irányító jogkörében, a Nemzeti Védelmi Szolgálat útján látja el. A mi kiindulási pontunk az, hogy Magyarország jogállam, senki nem állhat a törvények felett. Minden embernek, aki a törvényeket megszegte, viselnie kell tettének következményeit. A kormány elkötelezett abban, hogy az állam iránti bizalmat növelje, és a z Alaptörvény szerint minden rendelkezésre álló eszközzel garantálja a nemzeti vagyonnal és a közpénzekkel való felelős gazdálkodást, a korrupció elleni eredményes fellépést. Az emberek jogos elvárása a bűnözés csökkentése és a bűnözőkkel szembeni gyors, h atékony, arányos és törvényes fellépés. Mit tett a kormány, mit tett a Belügyminisztérium a korrupció ellen? Hazánk első, a korrupcióellenes tevékenységeket összkormányzati szinten meghatározó, stratégiai szemléletű dokumentuma 2001ben, a Fideszkormányzá s első ciklusában született. Ez volt az 1023/2001. (III. 14.) számú kormányhatározat. 2010ben, a megalakulását követően a FideszKDNPkormány egyik fő közpolitikai célkitűzése a rend megteremtése volt Magyarországon. Ezen célt fogalmazta meg a nemzeti egy üttműködés programja 2. pontja: „Itt az idő, hogy újra rend legyen az országban. E szándék része az állammal és annak intézményeivel szembeni közbizalom helyreállítása, a közszolgálati korrupció, ezen belül is a rendészeti, közigazgatási korrupció teljes v isszaszorítása.” A 2011ben megjelent Magyary Zoltán közigazgatásfejlesztési program célul tűzte ki az elszámoltathatóság megteremtését és a korrupció teljes felszámolását. A Magyaryprogram által meghatározott irányok mentén készült el és került elfogadá sra a közigazgatás korrupciómegelőzési programja, amely a 20022014 közötti időszakra határozott meg kormányzati intézkedéseket. Az átfogó, a megelőzésre is figyelmet fordító intézkedéscsomagban markánsan jelent meg az új szemlélet, a büntetőjogi eszközök mellett a korrupciós kockázatok mérséklését, a szervezeti integritás megerősítését és az etikus működést támogató intézkedések is hangsúlyt kaptak. A kormány az 50/2013. (II. 25.) számú kormányrendelettel bevezette az államigazgatási szervek körében az int egritásirányítási rendszert. Ez azt jelenti, hogy az államigazgatási szerveknél éves korrupciómegelőzési intézkedési tervet kell kidolgozni, amelynek eredményeit év végén nyilvános jelentésben kell összefoglalni. Eljárásrendet kell kidolgozni a korrupciós kockázatokra vonatkozó bejelentések fogadására és kivizsgálására is. A korrupciós kockázatok kezelése érdekében integritástanácsadó kijelölésére került sor. A kormány az 1336/2015. (V. 27.) számú kormányhatározattal fogadta el a korrupcióellenes szakpolit ika jelenlegi irányait meghatározó nemzeti korrupcióellenes programot. A program és az azzal összefüggő intézkedések a 201518. évekre vonatkozó tervének elfogadásáról szóló kormányhatározat olyan átfogó intézkedéscsomagot tartalmaz, amely egyéni, intézmén yi és rendszerszintű megelőző intézkedéseket irányoz elő a közszférára és a magánszférára egyaránt. A program nagy előrelépés a tekintetben, hogy hatókörét a kormány nem kizárólag a közigazgatásban határozta meg, azaz a korrupcióellenes célkitűzések és az intézkedések túlmutatnak a közigazgatás szervezetrendszerén. Intézkedéseket, javaslatokat fogalmaz meg például az üzleti élet tisztaságának erősítésére is. Tisztelt Országgyűlés! Az Állami Számvevőszék által 2015ben immár ötödik alkalommal lefolytatott in tegritásfelmérés az állami szervek korrupciós kockázatairól fontos információkat szolgáltat, amelyek lehetővé teszik, hogy a jogalkotó naprakész ismeretekkel rendelkezzen, és ezáltal minél hatékonyabban tudjon fellépni a korrupció ellen.
