Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 23. hétfő (120. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalók: - ELNÖK: - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár:
2931 És érdekes az is, hogy miközben a kormány arról beszél, hogy a hitelintézeti szektornak meg a brókercégeknek maguknak kell fizetniük a saját károkozásukat, ezzel szemben mi is történik ténylegesen? A kormány ismét hazudik, ismét átveri az embereket. Tel jesen egyértelmű, a bankok a társasági adóból, a bankadóból és a tranzakciós adóból levonhatják a Quaestortörvény miatti befizetéseiket. Magyarul, az állam az eddig beérkező adóforintokról lemond annak érdekében, hogy a bankok eleget tehessenek a befizeté si kötelezettségüknek. Azaz végül is a bankok adókönnyítést kapnak, és a magyar állampolgárok lesznek ennek az intézkedésnek a végső teherviselői. Mi magunk, jobbikos képviselők felszólítottunk minden országgyűlési képviselőt arra, hogy a Jobbik képviselői hez hasonlóan nyilatkozzanak arról büntetőjogi felelősségük tudatában, hogy nem menekítettek ki az utolsó pillanatokban, bennfentes információk alapján pénzt a Quaestorból, mert voltak ilyen hírek. De a kormány úgy titkolta el a bűnösök kilétét, hogy bankt itok mögé bújtatta az erről szóló adatokat. Érdekes módon, az Országgyűlés más képviselői követték a jobbikos képviselők példáját, nyilatkozatot tettek, erre csak a Fidesz képviselői nem voltak hajlandóak mind a mai napig, hogy Orbán Viktor szavaival éljek , sajnos sunyi politikát folytattak. Meg szeretném kérdezni, hogy mikor nyilatkoznak a fideszes képviselők (Az elnök csenget.) , és miért az adófizetőkkel fizettetik meg a bűnös bankárok és brókerek károkozását. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik sor aiban.) (11.40) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Völner Pál államtitkár úr kíván válaszolni az elhangzottakra. Megadom a szót, államtitkár úr. DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen a sz ót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A Quaestortörvényt az Országgyűlés 2015. április 14én fogadta el. A törvényjavaslat benyújtásakor a többi jogellenes tevékenységet folytató brókercég által elkövetett visszaélések még nem voltak teljeskö rűen ismertek, tehát érdekes lenne, ha a törvény mégis vonatkozott volna rájuk. A Quaestorkárosultak vonatkozásában a jogalkotó azt a körülményt emelte ki, hogy a Quaestor Financial Hrurira Kft. által kibocsátott kötvények forgalomba hozatalára kizárólag a cégcsoport javára, annak finanszírozása érdekében került sor. A cégcsoport másik tagja, a Quaestor Értékkereskedelmi és Befektetési Zrt. pedig egy szabályozott piaci szereplő volt, aki a brókerjellegével visszaélve követte el a visszaéléseket. Ezeknek a kötvényeknek egy jelentős részéről kiderült, hogy fiktív, vagyis ténylegesen értékpapír kibocsátására nem is került sor. Tehát ezeket a visszaéléseket külön kellett kezelni, mert a korábbi jogi szabályozás erre nem nyújtott lehetőséget. A Quaestortörvény értelmében a befektetők dönthetnek úgy, hogy nem a felszámolási eljárásban és egyéb igényérvényesítési eljárásokban próbálják meg követeléseiket érvényesíteni, hanem a törvény szerint a kérelmük alapján, ellenérték fejében a károsultak kárrendezési alapjár a száll át a követelés. Az alapfeladat, hogy a rá átszállt követelésekre vonatkozó igényeket az igénybe vehető valamennyi eszközt felhasználva érvényesítse. A kártalanítással összefüggésben a Befektetővédelmi Alap igazgatósága a 15/2015. számú határozatába n a Quaestor Befektetési Zrt. jogellenes tevékenységével kapcsolatosan úgy döntött, hogy fiktív, nem létező kötvény, azaz pénzkövetelés a tőkepiacról szóló törvény 213. § (2) bekezdésében meghatározott biztosított követelésnek minősül, amelyre a Beva kárta lanítási kötelezettsége kiterjed. Az Alkotmánybírósághoz több alkotmányjogi panasz benyújtására is sor került, melyekben az indítványozók a törvény egészének, illetve egyes rendelkezéseinek megsemmisítését kérték az Alkotmánybíróságtól. Az Alkotmánybíróság 2015. október 20án kezdte meg az indítványok tárgyalását, és november 17én hozta meg döntését. Az Alkotmánybíróság nem semmisítette meg a Quaestortörvényt, hanem felhívta a figyelmet a törvény egyes szakaszai tekintetében az újraszabályozás szüksé gességére. A kárrendezésre
