Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 19. csütörtök (119. szám) - Egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz):
2855 dolgozni, akkor a gyed akkor is járjon neki, hogyha éppen munkája van, és tulajdonképpen még egyszer pótoljuk neki a kiesett jövedelmet is. De mivel Magyarországon láttuk ezt a hely zetet, hogy nagyon kevés gyerek születik, nagyon alacsony az édesanyák, illetve egyáltalán a nők foglalkoztatottsága, és általában rendkívül alacsony egyébként a magyar foglalkoztatottság, tehát hasonló lélekszámú országban körülbelül 1 millió fővel több d olgozik, mint Magyarországon, elég csak, mondjuk, Portugáliára, Csehországra gondolni, ezért született meg az a kormányzati döntés, hogy abban az esetben, ha egy édesanya visszatér a munkaerőpiacra a gyermek 2 éves kora előtt, akkor is jogosult a gyedre. A hatások egyébként látszanak. Az a helyzet, hogy valóban úgy van, ahogy az államtitkár asszony elmondta, hogy Magyarországon a női foglalkoztatottság a 90es évek kezdete óta, amióta nézzük, a csúcson van, és rendkívül nagyot javult a statisztikák szerint egyébként a kisgyermekkel rendelkező édesanyák foglalkoztatottsága. A gyed extrán kívül ebben még benne van a munkahelyvédelmi akciónak is a következménye. Itt a parlamentben nagy vitát folytattunk arról, hogy helyes volte a munka törvénykönyvét úgy módos ítani, ahogy módosítottuk. Rendkívül sok módon, merev módon próbáltuk az édesanyák helyzetét védeni a munkaerőpiacon, aminek az lett a következménye egyébként, hogy a vállalkozók, különösen a kisvállalkozások egyáltalán nem vettek fel fiatal édesanyákat, f iatal nőket, hiszen féltek attól, hogy gyermeket szülnek. Viszont azáltal, hogy a gyesről, gyedről visszatérő édesanyák esetében járulékmentes időszakot, illetve féljárulékos időszakot biztosítottunk, nagyon jelentősen javult a helyzetük. Nagyon büszke vag yok arra, hogy részese lehettem annak, hogy a munkahelyvédelmi akció keretében a három vagy több gyermek után a munkaerőpiacra visszatérő édesanyák esetében ezt megtoldottuk még egyegy évvel, úgyhogy öt éven keresztül járulékmentesen vagy fél járulékkal d olgozhatnak a nagycsaládos édesanyák, akik visszatérnek a munkaerőpiacra. Valóban, amikor az előző törvényt elfogadtuk, már akkor is vita volt, hogy egyéves vagy féléves korban lehessen visszamenni a gyedről úgy, hogy a gyed megmarad. Akkor az egyéves kor mellett született döntés. Azt hiszem, ez a családok lehetőségét tovább növeli. Előállhat az az élethelyzet, sok családnál elő is áll, hogy valóban, valamilyen megfontolásból, okból kifolyólag hamarabb akar visszamenni az édesanya dolgozni, úgyhogy én minde nképpen ezt a törvényjavaslat egy pozitív elemének tekintem. Én már régebben is emellett törtem lándzsát, úgyhogy örülök, hogy eljutottunk ide, de ehhez kellett egy kis időszak, amíg a társadalom ezt megemésztette. Egy elég jelentős paradigmaváltás történt ezen a területen. (Dr. Selmeczi Gabriella jelzésére:) Most még van egy kis időm. A családtámogatás feltételeinek módosítása a következő. Nagy vita volt a gyermekétkeztetés területén. Az az igazság, hogy ezen a területen is teljesen egy irányban gondolkodu nk. Azt kell mondjam, ellenzéki képviselőtársainknak, különösen a képviselő asszonyoknak volt lelkes kérése, hogy a szünidők esetében tegyünk valamit. Nagyon kérte ezt Szabó Timea, Szél Bernadett is, és ez találkozott a mi elképzeléseinkkel is, hogy az önk ormányzatokat ne kötelezzük pályáztatásra. Nagyon örömteli, hogy ez itt, ebben a törvényben megfogalmazódik, tehát nemcsak azoknál az önkormányzatoknál lesz ingyenes a gyermekétkeztetés, akik egyébként egy ilyen pályázatot beadtak, hanem azoknál is ingyene s lesz a gyermekétkeztetés, egyáltalán minden olyan önkormányzatnál, ahol van rászoruló gyerek, ingyenes lesz a szünidős gyermekétkeztetés, ami mindenképpen pozitív és jelentős előrelépés. Bár miközben fel voltunk tüntetve, mint a gyermekétkeztetés támogat ásának ellenzői, azért hadd jegyezzem meg, hogy ha csak a nyári szünetet nézzük, soha annyi gyerek, mint idén nyáron, egyébként nem étkezett ingyenesen Magyarországon, tehát 1990 óta egyetlenegyszer sem. De az az igazság, hogy ezen az úton még tovább fogun k menni, és ez a törvény már 2016. január 1jétől életbe fog lépni, tehát nemcsak a nyári szünetre, hanem a többi szünetre is igaz lesz, tehát mindenképpen előrehaladunk. Az étkezéssel kapcsolatban felvetődött, hogy milyen ellentmondás van a törvényen belü l. Csak Gúr Nándornak mondom: ha elolvasná a törvényt, és szövegértési képességgel rendelkezne, egy kicsit többel, mint ami most van, akkor tudná értelmezni, hogy mi van a 10. §ban, és mi van a 12.
