Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 19. csütörtök (119. szám) - Egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - GÚR NÁNDOR (MSZP):
2850 hibát követ el. Ráadásul, ha már rezsicsökkentés, akkor nyilván tisztában vannak azzal, hogy főleg a szegényebb sorsú családokban még víz az rendben, csakcsak, még áram az rendben, csakcsak, de gáz már kevésbé. Tehát a rezsicsökkentés haszonélvezete nem ott landol, képviselő asszony. Beszélt még egy fontos dologról ennek a törvénytervezetnek a kapcsán, az a női foglalkoztatásnak a mikéntje, talán úgy fogalmazott, hogy csúcson van, csúcsokat dönt a női foglalkoztatás. Nézze, képviselő asszony, az igazságnak ilyen értelemben szerintem többfajta megközelítése van. Tényszerű az, hogy ha a KSH adatsorait megnézzük, akkor mondjuk, a legrosszabb időszakot al apul véve, még a mi kormányzásunk idejéből a pénzügyi gazdasági világválság időszakát alapul véve, az akkori 2008as és a zárt esztendő, a 2014es hölgyeket érintő foglalkoztatási adatai pluszt mutatnak ma, nagyjából olyan 120125 ezer főt érintően. Csak a háttérinformációk kapcsán szeretnék önnek segíteni, hogy legközelebb ezen is elgondolkodjon, hogy ez a 125 ezer fős kvázi többlet - olyan, mintha többlet lenne - hogy áll össze. Egyrészt úgy áll össze, hogy ha azt a két esztendőt, 2008at és 2014et egym áshoz hasonlítom, akkor nagyjából 170 ezer fővel több közfoglalkoztatott van a rendszerben, aminek a növekményének a többsége a hölgyekből tevődött ki, tehát 100 ezer fő körüli nagyságrendben. És tudja, még a külföldi munkavállalás tekintetében is, abban a 110 ezer pluszban is van nagyjából 20 ezer, aki a hölgyekből tevődik ki pluszként és a magyar statisztikában regisztrálják, meg a diákmunkában, ami 2010 előtt nem volt a Központi Statisztikai Hivatal által bevéve a foglalkoztatotti körbe, most meg be van véve, ott is mintegy 40 ezer, és tudja, a 8 órás munkából 4 órás munkát csináló kormányzat, akik azt hívták ezzel életre, hogy a család bevételei csökkentek, mintegy 5055 ezer fős növekményből nagyjából 3540 ezer a hölgyeket érinti. Ha ezt a négy számot összeadom, és már mást nem mondok, akkor oda lyukadunk ki, hogy mintegy 200 ezer fő úgy van beszámítva a statisztikákban, hogy azok nem az önök ígérete szerinti 1 millió új adófizető munkahelyen és nem Magyarországon végzett munkatevékenységgel párosította n vannak számba véve. Na hát, az igazság másik oldala pedig ez, és akkor így kell beszélni bőszen arról, hogy ilyen meg olyan meg amolyan csúcsokat dönt a foglalkoztatás. De hogy ne másfelé menjünk, most már visszakanyarodva a törvénytervezethez. Nézzék, a különféle ellátási formákhoz való hozzáférés lehetősége, az egyenlő hozzáférés lehetősége nagyon egyszerűen nincs meg ma Magyarországon. (16.20) 2014ben 2592 olyan település volt, ahol az ott élő 3 évnél fiatalabb gyermekeknek - 65 338 főt érint ez egyéb ként - nem volt hozzáférése sem a bölcsődéhez, sem pedig a családi napközis ellátás keretei között. Nincs, nincs egyenlő hozzáférés! Igen, nem volt, talán mondhatom, a korábbi években sem, de nincs, ne mondják azt, hogy van! Nincs. Nincs! Abba az irányba k ell tolni a rendszert, és kell segíteni, hogy ez lehetőség szerint minél inkább kialakuljon. Amit kérdezni szeretnék nagyon egyszerűen, államtitkár asszony, államtitkár úr, milyen költségvetési támogatást fognak kapni az új napközbeni ellátási formák, mert hogy nem látom, nem tudom kiolvasni a törvénytervezetből meg a költségvetésből sem. Segítsen nekem, legyen tiszta ez a kép a személyi, tárgyi feltételek vonatkozásában! Én ma bizonytalannak érzem az információhoz hozzáférés lehetőségét e vonatkozásban. A t örvénytervezet kapcsán, Révész Máriusz, a törvénytervezet kapcsán a 10. §t meg a 12. §t biztos ismeri, ha nem, akkor segítek, hogy ön is a közelébe tudjon kerülni: itt a gyermekétkeztetéshez kapcsolódik a történet. A 10. § azt mondja ki, hogy a szülő kér elmére, a 12. § meg azt mondja ki, hogy a gyermekétkeztetést biztosítani kell, ha a szülő másképp nem rendelkezik. Érti? Az egyik a kérelmére, a másik meg, ha a szülő másképp nem rendelkezik. Nem érzi, hogy némi disszonancia van ebben a törvénytervezetben, mondjuk, a gyermekétkeztetés tekintetében, ha az egyik paragrafus így, a másik paragrafus meg másképpen, annak ellentéteképpen közelíti meg a történetet. Szóval, azt akarom mondani, hogy akkor, amikor - mondok még példát - önök arról beszélnek, hogy mi mi ndent megcsinálnak, és majd a 10 ezer fő alatti települések vonatkozásában 2019re írják