Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 19. csütörtök (119. szám) - Egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - VERESNÉ NOVÁK KATALIN, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója:
2829 valaki 3 évig otthon maradjon a gyermeke mellett, és úgy nevelje, a teljes idejét en nek szentelje, vagy visszatérjen a munkaerőpiacra, és azokat a juttatásokat se veszítse el. Emellett van a testvérgyed, ami azt támogatja, ha gyors egymásutánban születnek a gyermekek, akkor se érje anyagi hátrány a családot, tehát akár dupla gyedet vagy h áromszoros juttatásokat is jelenthet a korábbiakhoz képest, illetve a diplomás- vagy a hallgatói gyed, ami pedig a friss diplomásoknak vagy éppen a felsőoktatásban dolgozó fiataloknak ad egyévnyi gyedlehetőséget, ami korábban nem járt nekik. (Gelencsér Att ila elfoglalja helyét a jegyzői székben.) Miben áll a mostani változás lényege? Január 1jétől már nemcsak egyéves, hanem a kisgyermek 6 hónapos korától visszatérhetnek úgy az édesanyák a munkaerőpiacra, hogy nem esnek el ezektől a juttatásoktól, tehát m ár a baba 6 hónapos korától jogosultak lesznek a gyed extrára, akár a gyedre, akár a gyesre, akkor is, hogyha akkor térnek vissza dolgozni. Hogyha a gyed maximumát tekintjük, akkor ez, gondoljanak bele, adott esetben egy család életében akár plusz 900 ezer forintot, majdnem 1 millió forintos többletjövedelmet is jelenthet, ami azért egy nagyon komoly segítség. Abban bízom, hogy a gyed extrának ezzel a január 1jével való kibővítésével ismét sok édesanyának tudjuk megadni a választás szabadságát, és érzik ők azt, hogy akkor is támogatjuk őket, hogyha a pici gyermek mellett dolgozni szeretnének vagy dolgozni kényszerülnek. Az ötödik elem a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás integrációjáról szól. Itt a cél az, és szintén a szociális államtitkárság mu nkáját dicséri a törvényjavaslatnak ez a része, hogy a hátrányos helyzetű családokra, a hátrányos helyzetű gyermekekre, általában a hátrányos helyzetű térségben élőkre a korábbinál is több figyelem irányuljon, és egy olyan integrált rendszert működtet a ko rmányzat a jövőben, amely még hatékonyabban biztosítja ezeknek a családoknak és ezeknek a személyeknek az ellátását. A források emelésével is jár ez a módosítás, ez egy 10 százalékos forrás, ami ezt jelenti, de nem a mostani törvényben van benne, de ez a d öntés már megszületett. Itt a két szolgáltatástípus integrációjából létrejönnek a családi és gyermekjóléti központok, melyek szintén kötelező önkormányzati feladatként jelennek meg. Itt ellátási szerződés útján mostantól lehetőséget kapnak az önkormányzato k arra, hogy ellátási szerződés útján, akár saját maguk helyett, nem állami, egyházi vagy magánfenntartókon keresztül valósítsák meg ezt az ellátástípust. Azt hiszem, ezek a fő elemei ennek a mostani törvényjavaslatnak ebben a vonatkozásban. Ehhez még talá n annyit érdemes hozzátenni, hogy a gyermekjóléti központok számát is növeljük. Itt járási központok jönnek létre, és négyszeresére nő ezeknek a központoknak a száma, 48ról 197re, tehát az ellátás biztonságosabb, integráltabb, hatékonyabb és jobban hozzá férhető lesz a mostaninál is. Végül az utolsó pont a szociális szolgáltatások kapacitásszabályozásával függ össze. Itt a valós szükségletekre reagáló, a kapacitások hatékonyabb elosztásán alapuló igazságos rendszer létrehozása volt a cél, és itt különböző olyan változások lépnek életbe, mint például a szociális szolgáltatások igénybevételére várakozók esetében bevezettük a tajszámra vonatkozó havi adatszolgáltatást. Itt kiszűrhetővé válnak azok a már jelenleg is ellátásban részesülő személyek, akik más szol gáltatási helyekre is már korábban beadták a kérelmüket, így a többszörös, felesleges többszöröződések kiszűrhetővé válnak. A szociális alapszolgáltatások esetében a már befogadott kapacitások kihasználatlansága, a szolgáltató jogellenes működése vagy a te rületi lefedettség elégtelensége esetén az NRSZH, azaz a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal részéről, általa részben vagy egészben visszavonhatóak lesznek. Abban bízom, hogy ezek a részletszabályok vagy ezek a kiigazítások is azt fogják eredményez ni, hogy a szociális ellátások még inkább azt a célt szolgálják, hogy a nehéz helyzetben lévők, a szociálisan rászorulók számára még színvonalasabb, még inkább rugalmas és még inkább a helyi igényekre reagáló és országosan is egységesebben hozzáférhető ren dszer jöjjön létre. Kérem a támogatásukat ennek a törvényjavaslatnak az elfogadásában, hiszen azt gondolom, hogy majd a végrehajtási rendeletben elfogadandó részletszabályozásokkal kiegészítve olyan keretfeltételeket tudunk meghatározni, amelyek a jövő évt ől, illetve a következő időszaktól ismét
