Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 16. hétfő (116. szám) - Az Európai Unió Tanácsa által a nemzetközi védelmet kérők kötelező kvóták szerinti elosztásáról elfogadott határozattal összefüggésben indítandó bírósági eljárásról szóló előterjesztés összevont vitája - ELNÖK: - DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz):
2426 Zsolt riogatott, egyébként nem alaptalanul, hogy adott esetben 170 ezer embert küldhetnek ide, és ráadásul széthullik az egész schengeni biztonsági rendszer. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Ez forog kockán. Köszönöm szépen. ELNÖK : Köszönöm szépen. Visszatérünk az előre bejelentett felszólalók felszólalásaihoz. Ezek sorában elsőként Hö rcsik Richárd képviselő úr, Fidesz! DR. HÖRCSIK RICHÁRD ( Fidesz ): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés napirendjén gyakran szerepelnek uniós vonatkozású előterjesztések, törvény- és határozati javaslatok vagy nemze tközi szerződések. Úgy vélem azonban, hogy a most tárgyalt napirendi pont különleges. Különleges, hiszen nem egy elfogadott uniós irányelv magyar jogba történő átültetése a cél, hanem a napirenden szereplő törvényjavaslatban az Országgyűlés felkéri a kormá nyt, hogy egy uniós határozat megsemmisítése érdekében indítson keresetet az Európai Unió Bírósága előtt. Mint ahogy Molnár Zsolt képviselőtársam mondta, hogy térjünk a vita eredeti medrébe, én ezt szeretném követni, és éppen ezért szeretném emlékeztetni k épviselőtársaimat, hogy az uniós tagságunk óta ez az első alkalom, hogy a nemzeti szuverenitást megtestesítő parlament törvényben kéri fel a végrehajtó hatalmat a perindításra egy uniós jogszabály miatt. Tehát azt beláthatjuk, hogy ez egy különleges helyze t. Hiszen a vonatkozó uniós jogszabályok alapján a kormány alanyi jogon indíthat megsemmisítési keresetet a luxemburgi bíróság előtt. Tehát az Országgyűlés e törvényjavaslat elfogadásával, amit most tárgyalunk, támogatásának kifejezésével nagymértékben erő sítheti a kormány felperesi pozícióját a bírósági eljárásban. Arra is szeretném emlékeztetni képviselőtársaimat, hogy a közelmúltban is volt precedens, hogy a kormány a parlamenttől olyan kérdésben kért előzetes felhatalmazást, amely lépés megtételére egyé bként joga volt. És hogy miért volt erre szükség, miért van erre az országgyűlési törvényre szükség? Azért, mert a parlament előzetes felhatalmazása kvázi elejét veheti a majdani, a későbbi vitáknak, mintegy megkönnyítheti az uniós döntés végrehajtását, és igenis erősítheti a társadalmi elfogadottságát. Pontosan ez az, amit Trócsányi miniszter úr expozéjában elmondott. S arra is emlékeztetem képviselőtársaimat, hogy több mint három évvel ezelőtt, az úgynevezett fiskális paktum aláírása előtt az Országgyűlés , ha jól emlékszem, a 4/2012. számú határozatában kifejezte a támogatását aziránt, hogy a kormány írja alá a Gazdasági és Monetáris Unió egyes kérdéseit szabályozó nemzetközi szerződést. Tehát igenis a kormány helyesen cselekszik, amikor az Országgyűlés el é hozza ezt a javaslatát, illetve az Országgyűlés kéri fel a kormányt. Ez az együttműködés példaértékű az európai uniós ügyekben. Tisztelt Képviselőtársaim! A tisztánlátás érdekében azt is érdemes rögzíteni, hogy az Unió szintjén kétfajta migrációs kvótát lehet megkülönböztetni és ennek a gyakori keverése okoz problémát. Az egyik: tanácsi határozaton alapuló úgynevezett egyedi döntés; míg a másik: az Európai Bizottság által ez év szeptemberében tett előterjesztés, tehát egy állandóan rendelkezésre álló kvót amechanizmus létrehozására. Állandó kvótáról szól a javaslat; ez idáig csak egy terv, számunkra egy veszélyes terv, de még csak terv. A T/3302. számú törvényjavaslat tehát a Bel- és Igazságügyi Tanács 2015. szeptember 22i ülésén elfogadott 2015/1601. taná csi határozat egyedi kötelező kvótadöntés miatt kéri fel a kormányt megsemmisítési kereset indítására. Tehát erről tárgyalunk. Ami az egyedi határozaton alapuló kvóták előzményeit illeti, tekintettel tehát a migránsok minden korábbinál sokkal erőteljesebb áramlására, valamint arra, hogy a migráció áramlása a Földközitengerről a Magyarország felé vezető, úgynevezett nyugatbalkáni útvonalra helyeződött át, tehát az Európai Bizottság a közelmúltban javaslatot fogadott el, amit már képviselőtársaim gyakran em legettek, amelyben átmeneti intézkedésre tett javaslatot az Olaszországra és Görögországra
