Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 16. hétfő (116. szám) - Az Európai Unió Tanácsa által a nemzetközi védelmet kérők kötelező kvóták szerinti elosztásáról elfogadott határozattal összefüggésben indítandó bírósági eljárásról szóló előterjesztés összevont vitája - ELNÖK: - DR. TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ igazságügyi miniszter:
2409 Különösen aggasztó, hogy nyilvánvaló, azért folyamodtak a Bel- és Igazságügyi Tanácshoz, hogy elkerü ljék az egyhangú döntést. Amint azt már jeleztem, a kvótahatározat tartamilag uniós jogalkotási aktus, függetlenül attól, hogy a Bizottság és a Tanács azt az Unió működéséről szóló szerződés egy új rendelkezése, a 78. cikk (3) bekezdése alapján fogadta el, ami elvileg nem jogalkotási aktusok elfogadására ad felhatalmazást a Tanácsnak. Szükségszerűen jogalkotási aktus, mert tartalmilag egy meglévő jogalkotást, a Dublin III. rendeletet módosítja. A nemzeti parlamentek jogainak megsértésén túlmenően mindebből az is következik, hogy a határozat nem megfelelő jogalapon került elfogadásra, hanem az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata értelmében a jogi aktus megsemmisítéséhez vezet. A megfelelő jogalap kérdése ugyanis alapvető jelentőségű abban a tekintetben, hog y az Uniónak vane egyáltalán megfelelő felhatalmazása az adott intézkedés elfogadására. Felhatalmazás nélkül vagy nem megfelelő felhatalmazás alapján az Unió nem járhat el. Ez olyan alapvető garanciális szabály, amely a tagállamok szuverenitása szempontjá ból létfontosságú, hiszen ennek hiányában az Unió újabb és újabb területeken vehetné át a tagállami hatásköröket anélkül, hogy erre valamennyi tagállam egybehangzóan és egyértelműen felhatalmazást adott volna az Unió alapját képező nemzetközi szerződésekbe n. A kvótahatározat esetében az a helyzet, hogy a Bizottság és a Tanács által választott jogalap nem volt megfelelő a határozat elfogadásához, ennek ellenére tudatosan ezt választották annak érdekében, hogy a határozat minél előbb elfogadásra kerüljön. Egy további kérdés, hogy az Uniónak egyébként egy másik jogalap alapján vane megfelelő hatásköre arra, hogy a menedékkérők kötelező kvóták szerinti áthelyezésére vonatkozó intézkedéseket fogadjon el. Az Országgyűlés több más nemzeti parlamenttel együtt a Biz ottság újabb, állandó áthelyezési mechanizmusára vonatkozó javaslata kapcsán e tekintetben is kételyeit fejezte ki. Ugyancsak megállapítható, hogy a Tanács a határozat elfogadása során két további alapvető eljárási jogsértést is elkövetett. Egyrészt az Eur ópai Parlamenttel történt konzultáció nem volt megfelelő, mert a jogalkotási eljárás során elmaradt a Tanács által alaposan átdolgozott javaslat újbóli megküldése az Európai Parlament részére. Másrészt a Tanács megsértette az Unió működéséről szóló szerződ és egy ugyancsak alapvető jogalkotási szabályát, amely értelmében a Bizottság javaslatától csak egyhangú döntéssel térhetett volna el. Végül a kvótahatározat jogszerűsége vitatható kifejezetten Magyarország vonatkozásában is, mivel a Bizottság és a Tanács által választott jogalap kifejezetten a migrációs nyomás alatt álló tagállam vagy tagállamok érdekében elfogadott intézkedésre ad felhatalmazást. Márpedig vitatható, hogy Magyarország mint ilyen helyzetben levő tagállam érdekében elfogadott intézkedésnek l ehete tekinteni egy olyan intézkedést, amely ránézve csak kötelezettséget határoz meg. Emellett a kvótahatározat egyéb szempontból sincs tekintettel a 2015 szeptemberéig Magyarországra érkező migránsok kiemelkedő számára, ezért vitatható, hogy az arányoss ág elvének megfelele. Bízunk abban, hogy ezen érvek mérlegelésével az Európai Bíróság arra a következtetésre jut, hogy a határozat Magyarországra nézve nem alkalmazandó. Minden bizonnyal lesznek, akik a kvóta megtámadása miatt a szolidaritás hiányával vád olnak majd bennünket. Az ő figyelmükbe ajánlom a kvóta elfogadásának körülményeit. A szolidaritásból, egy alapvető értékből kiindulva, de kapkodva, a jogszabályok be nem tartásával, illetve megkerülésével sikerült meghozni egy, ne feledjük, a cél elérésére egyébként teljesen alkalmatlan szabályt. Ahogy velünk betartatják a jogszabályokat, úgy mi is elvárhatjuk, hogy az uniós szervek - mindenekelőtt a Bizottság - szintén tartsák azt be. Ez a kereset semmi másra nem irányul, mint arra, hogy az Unió tartsa be a rávonatkozó szabályokat.
