Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 16. hétfő (116. szám) - Volner János (Jobbik) - a miniszterelnökhöz - „Miért mindig Orbán Viktor barátai viszik el a zsíros állami és önkormányzati üzleteket? A TV2 megvételét hálálja meg Andy Vajnának a kormány az újabb kaszinómilliárdokkal?” címmel - VOLNER JÁNOS (Jobbik): - ELNÖK: - LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter:
2384 VOLNER JÁNOS ( Jobbik ): Köszönöm szépen. Tisztelt Miniszter Úr! A kormány az előző ciklusban elítélendő és gyakorlatilag üldözendő dolognak nevezte a szerencsejátékot. Ki ne értett volna egyet azzal, hogy az emberek ne szerencsejátékokon keresztül költsék el a jövedelmüket, ki ne értett volna egyet azzal, hogy ez egy rossz dolog? Önök néhány hónapot vártak azzal, hogy elvegyék több tízezer kisvállalkozótól a szerencsejátékok lehetőségét, majd ez után a néhány hónap után kaszinókoncesszió formájában kiosztották a miniszterelnök úr közvetlen környezetében dolgozó Andy Vajna részére az on line kaszinójátékokból származó nyeremény eltételének lehetőségét. (17.40) Nemrég pedig megint módosította a kormány az online kaszinójátékokra vonatkozó törvényi szabályozást: most már adómentessé tette az ebből származó nyereményt. Miniszter úr, Magyaror szágon egy átlagember bérének az 50 százalékát különböző közterhek formájában elviszi az állam, adóban, különböző járulékokban, miegyebekben. Akkor vajon miért van az, hogy az online szerencsejátékból származó jövedelem adómentes lesz? Nem gondolják azt, h ogy ezzel megint csak Andy Vajnának tesznek újabb pénzt a zsebébe, hiszen vonzóbbá teszik az ilyen intézkedésekkel - és ez már nem az első - a szerencsejátékok lehetőségét? Föl kell tenni azt a kérdést is, amit jó néhány fideszes ismerősünktől hallottunk, hogy esetleg az állhat a háttérben, hogy vajon a kormány nem azt akarja meghálálni Andy Vajnának, hogy hajlandó egy újabb tévécsatornát a kormány szolgálatába állítani és megvásárolni a TV2t, ez lehet az ára, vagy pedig valamilyen más megfontolás húzódik meg abban, hogy a kormány immár több fordulóban is olyan jogszabályokat hozat itt az Országgyűlésben, amelyek Andy Vajna számára újabb és újabb milliárdokat jelentenek. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Lázár János miniszter úrnak. Parancsoljon, miniszter úr! LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter : Köszönöm szépen. Nagy megtiszteltetés, hogy ilyen kérdésekre válaszolhatok itt az ország Házában. Először is azzal kezdeném, hogy az elvi ala pvetésével nem értek egyet, képviselő úr, mert véleményem szerint igenis jelentős mértékben csökkenteni kellett annak az esélyét, hogy valaki hozzáférjen Magyarországon a szerencsejátékhoz. Tekintettel arra, hogy egy liberalizáció eredményeképpen a ’90es évektől Magyarországon az úgynevezett félkarú automaták korlátlanul elterjedhettek, egy hasonló méretű városban, mint az én szülővárosom, akár százszámra lehetett a hódmezővásárhelyi kocsmákban szerencsejátékgépekhez hozzáférni, ez azt eredményezte, hogy a társadalom egy jelentős része, amely egyébként nem engedhette volna meg magának a szerencsejátékot, mégis megengedte, sőt erre egy életmód, egy életmódipar épült föl. Nagyon sok szociális segélyezettnek, nagyon sok munkanélkülinek vagy akár nyugdíjasnak s zedték el már a pénzét, mielőtt megkaphatta volna, hiszen eladósodás, uzsora épült erre az egész szerencsejátékiparra. Én úgy emlékszem, hogy abban nagy konszenzus alakult ki a politikai pártok között, hogy ezt a fajta szerencsejátékot föl kell számolni, korlátozni kell, csak keretek között lehet megvalósítani, lehetőség szerint Budapesten kell megnyitni a szerencsejáték lehetőségét azok számára, akik ezt megengedhetik maguknak és akik képesek ennek a játékszenvedélynek a kockázatait is mérlegelni, illetve néhány nagyvárosban talán erre van lehetőség. Ennek jegyében járt el a kormány. Részben fölmutattuk az Európai Unió felé, hogy ez egy kifejezetten veszélyes tevékenység a társadalomra nézve, kontroll alá tettük, ellenőrizzük folyamatosan. Ha ön járt kaszi nóban velem ellentétben, mert én életemben nem jártam még, talán