Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. szeptember 21. hétfő (97. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - TÓBIÁS JÓZSEF (MSZP):
235 Kik tehát a haszonélvezői ennek? Egyértelműen a baloldali pártok, és éppen ezért akár úgy is biztatják ezeket az embereket, hogy valójában óriási veszélynek teszik ki őket útközben, hiszen akár tengeren, akár szárazföldön érkeznek, nagyon sok nehézség áll előttük, és sokan valójában nagyon megszenvedik ezt az utat. Viszont mik ennek a veszélyei? Erről Magyarországon is keveset beszéltünk. Most már többen mondják, hogy párhuzamos társadalmak alakulhatnak ki egész Európában, hiszen az állami jogrendszer helyett ezekben a közösségekben, amelyek rendkívül endogám közösségek, akár egymás között házasodva egy teljesen zárt közösséget hoznak létre, egy más fajta jogrendszer érvényesül, nem az állam jogrendszere. Ismerünk szélsőséges példákat: az egyik német városban még egy saría rendőrséget is felállítottak önkéntesekből. Elmondhatjuk, hogy nem kompatibilis ez a fajta iszlamista hozzáállás és az európai ber endezkedés. A muzulmán hozzáállás a világi állam lebontásából áll, éppen ezért nem tudja értelmezni sem az egyházak autonómiáját, amit a mi Alaptörvényünk is és az európai értékek is fontosnak tartanak, sem pedig az állam világi létét. Éppen ezért teljes m értékben úgy áll az államhoz, mint ami a vallásnak egy teljesen összefonódott része, ami az európai kultúrával egyáltalán nem fér össze, azt hiszem, a mi gondolkodásunk szerint, bár az egyház és állam partnerségére kell hogy épüljön a közpolitika. Az ember i jogok tekintetében is teljesen más a hozzáállásunk. Míg mi minden embernek egyenlő emberi jogokat biztosítunk, addig a muzulmán hozzáállás teljesen differenciált, nincs mindenkinek ugyanolyan joga. Hogy a nők egyenlősége mennyire más európai és muzulmán felfogásban, azt hiszem, ez az egyik leginkább szembeötlő különbség. Vagy a vallási tolerancia esetében; például ha egyre több muzulmán bevándorló jön, reálisan számolhatunk az antiszemita támadások megnövekedésével, mint ahogy erre Franciaországban több p élda volt. Az erőszak elfogadása vagy az emberi élet értéke, például az öngyilkos merényletek elfogadásánál teljesen másfajta értékszemlélettel jelenik meg a muzulmán és az európai, általam kereszténynek tartott hozzáállásban. Éppen ezért az ilyesfajta kor látok nélküli népvándorlás engedése belső feszültségeket, vallási feszültségeket is (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) hoz, méghozzá muzulmán belső feszültségeket is. Éppen ezért úgy gondolom, hogy ezzel nagyonnagyon óvatosa n kell bánni európai politikusoknak. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK : Most Tóbiás frakcióvezető úr következik aktuális ügyekről. Parancsoljon! TÓBIÁS JÓZSEF ( MSZP ): Köszönöm. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Európának két nagy kihívása van. Az egyik az európai szintű menekültkérdés rendezése, a másik pedig, ha pici malíciát megengednek, Rétvári Bence államtitkár úr iménti beszéde. De valójában Magyarországról szeretnék beszélni és annak három alapvető kihívásáról: a szegén ységről, a dolgozói szegénységről és a fejlődés hiányáról. Magyarországon a szegénység és a dolgozói szegénység mérete és mélysége 1990 óta nem látott méreteket öltött. Tavaly volt szerencsém a Ház előtt beszélni a szegénység problémájáról, amit önök akkor kinevettek, és azóta sem tettek ellene semmit. Pedig Magyarországon egyre nagyobb a szegénység, a kiszolgáltatottság. Mára arról is beszélni kell, hogy milyen elviselhetetlen mértékű a dolgozói szegénység, a fizetésükből nem tudnak az emberek megélni. Miv el a fejlődés területén sem mutatnak kiutat, Magyarország lassan működésképtelenné válik, a fiatalok elmennek, a fizetések alacsonyak, a hangulat, mint ahogy látszott az előbbiekben is, rémes és jövőkép nélküli. Az önök kormányzásának ötödik évében elmondh ató, hogy nincs létbiztonság, és nem fizetik meg az emberek munkáját. Ma már világos, hogy az alacsony keresetek miatt eladósodtak a magyar emberek. A magyar munkavállalók reálbérszínvonala az uniós átlagnak csupán harmada. Tűzoltók, rendőrök, ápolók, szoc iális szakemberek létválsággal küzdenek. A szociális munkások például olyan körülmények között élnek, tisztelt képviselőtársaim, mint akiket gondoznak és ellátnak nap mint nap.
