Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. szeptember 21. hétfő (97. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - DR. SZÉL BERNADETT (LMP):
230 gondolom, balról - és mi pedig azt fogjuk mondani nemzeti és keresztény oldalról, hogy ez nem jó álláspont. Szerintünk az a jó, ha Magyarország megőrzi a kulturál is mintázatát. De nem ez a kérdés, hogy mi a jó és mi a rossz, hanem hogy vane joga Magyarországnak azt akarni, hogy ezt a kérdést ő döntse el. Ez pedig elvezet bennünket oda, hogy vane joga bármely európai nemzetállamnak, köztük Magyarországnak eldönten i, hogy kit enged be a hazájába, kivel akar együtt élni és kivel nem. (13.30) És a magyar álláspont azért ilyen szilárd, ha szabad így mondanom - nem nevezném vastagnyakúnak, de szilárd álláspontnak mondanám , amely ebben a kérdésben nagyon világosan foga lmaz: mi egy ilyen gyors, erőszakos, az ismert európai tapasztalatokkal a hátunkban bekövetkező kulturális mintázatváltást nem tartunk jónak a magyar nép számára. (Taps a kormánypárti padsorokból.) Hogy ezt elfogadjuk, senki bennünket erre nem hatalmazott föl, bennünket a magyar nép nem bízott meg azzal, hogy ilyen változásokat generáljunk vagy eltűrjünk Magyarországon. Bennünket azzal bíztak meg, ami a magyar alkotmányban és a magyar jogszabályokban szerepel. Ez pedig megadja a jogot nekünk, hogy a bevándo rlás örve alatt vagy a globális menekültválság örve alatt ragaszkodjunk ahhoz, hogy nem fogadunk el olyan európai politikát, amely rá akar bennünket - kimondva vagy kimondatlanul kényszeríteni, hogy megváltozzunk és olyanok legyünk, amilyenek ők. Mi akarj uk eldönteni, hogy milyenek vagyunk és kire akarunk hasonlítani. Ez a mi szuverén nemzeti döntésünk, és arra kérem a tisztelt Házat, hogy ebből ne engedjünk. Ez egy magyar nemzeti kötelesség, ez egy alkotmányos kötelesség, ezt csak mi, magyarok dönthetjük el, ezt nem lehet megmondani az ENSZszékházban, New Yorkban, sőt még a brüsszeli központokban sem mondhatják meg, ez csak a magyar nép döntése lehet. Kérem önöket, hogy tartsunk ki e mellett az álláspont mellett. Köszönöm szépen. (Nagy taps a kormánypárto k padsoraiból. - Szórványos taps a nemzetiségi szószólók soraiból.) ELNÖK : Tisztelt Országgyűlés! Most az előre bejelentett napirend előtti felszólalásokra kerül sor. Elsőként az LMP képviselőcsoportja tagjának, Szél Bernadett képviselő asszonynak adom meg a szót. És kérném a tisztelt képviselőtársaimat, hogy a lehető leggyorsabban és a legkisebb zajjal hagyják el az üléstermet, ha mindenáron ki akarnak menni. A képviselő asszonytól pedig néhány másodperc türelmet kérek (A képviselők egy része elhagyja az ü léstermet.), a bent maradóktól pedig feszült és csendes figyelmet. Képviselő asszonyé a szó. Parancsoljon! DR. SZÉL BERNADETT ( LMP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy nemzeti sorskérdésről szeretnék önökkel beszélni, amellyel - azt gondolja az LMP - már korábban kellett volna önöknek foglalkozni, és azonnali lépéseket igényelt volna már a magyar kormány részéről hónapokkal ezelőtt. Szomorúan látjuk, hogy a magyar kormány részéről ez a gondosság és odafigyelés nem történik meg, holott azt éljük meg hétről hétre és hónapról hónapra, hogy családok tízezrei szakadnak szét, méghozzá a kivándorlás miatt. Szeretném önökkel megosztani egy friss tapasztalatunkat, amit nyáron szereztünk, mert az LMP nyáron több hullámban konzultációt indított a kivándorlásról. Ezt az online elérhető kérdőívsorozatot több mint ötezren töltötték ki, pedig az LMP nyilván nem tudott százmillió forintokat költeni a konzultációt reklámozó kampányra. És sajnos azt kell önökkel közölnöm, hogy a kirajzolódó kép a legross zabb várakozásainkat is alulmúlta: a kivándorolt magyaroknak több mint fele nem is tervezi azt, hogy visszatérjen a szülőföldjére, Magyarországra. És mindez nem csoda, hiszen ezeknek az
