Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 5. csütörtök (114. szám) - A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény, valamint az azzal összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - GÚR NÁNDOR (MSZP): - ELNÖK: - CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára:
2230 Nagyon fontos kérdés volt, ha a 34 hónappal ezelőtti európai bizottsá gi vitára visszaemlékeznek, hogy Magyarországon a gépbeszerzések esetén nagyon sok túlárazással találkozunk. Ott megjelent egy olyan vélelem, amelyet szerintem az Európai Bizottságnak és a kormánynak is komolyan kell vennie, mégpedig az, hogy a pályázati r endszer - azt követően, hogy a gazdasági világválság a gazdaságipénzügyi kondíciókat, finanszírozási kondíciókat megváltoztatta - gyökeresen nem változott meg. Ebből fakadóan nagyon sok esetben fordult elő olyan, hogy a vállalkozói önerő lényegében abban a pufferben volt benne, amivel túlárazták. Ez egy vélelem, nem látjuk ennek a bizonyítottságát, azt azonban mindenképpen látjuk, hogy ezt a kérdést kezelni kell. Azt az ügyet is kezelni kell, hogy azok a túlárazások, amelyek előfordultak ezekben az esetekb en, kizárhatóak legyenek. Megnyugtatásként szeretném elmondani, hogy az összes ilyen típusú vitás ügyet lezárta Magyarország kormánya az Európai Bizottsággal, és úgy tudta lezárni, hogy pénzügyi érdeksérelem nem éri Magyarországot. Pont ebből a kérdésből f akadóan érdekes volt Gúr képviselő úr felvetése. Vagy azt kéri számon a kormányon, hogy volt egy olyan lehetőség, amelyben túlárazhattak gépeket - még egyszer mondom, nem tudjuk, hogy megtörténte, és mivel az Európai Bizottság is elbizonytalanodott ebben, ezt a kérdést vita nélkül sikerült lezárni velük , vagy azt kéri számon, hogy bevezettünk egy olyan eljárásrendet, amely pont ennek próbál akadályt állítani. El kellene döntenie, képviselő úr, hogy a kettő közül melyik álláspontra szeretne helyezkedni. A nemzetbiztonsági kivételi kör esetében a kormánynak az a határozott szándéka, hogy a korábbi törvényi szabályozáshoz képest sokkal kisebb legyen az a kör, ahol ezt alkalmazni lehet. Az új létrejövő törvény meglátásunk szerint ezt támogatni fogja. Kérjük e bben az ellenzéki képviselők konstruktív hozzáállását is. Szilágyi képviselő úrnak szeretnék utalni több mondatára is. Egyrészt az offshorekérdés kapcsán, másrészt a pályázati rendszer átalakítása kapcsán, harmadrészt pedig azokra a vitákra, amelyek a kor rupciós kockázat témakörében lebegnek akár a médiában, akár az Európai Bizottság és a magyar kormány viszonylatában. Valóban nagyon sok olyan vita van a magyar kormány és az Európai Bizottság között, amely arról szól, hogy legitimnek tekintie azt az Európ ai Bizottság, hogy van egy olyan kormányzat, amely igenis szükségesnek tartja a hazai vállalkozások kiemelt támogatását, betartva minden olyan európai uniós elvárást, amely Magyarországnak mint európai uniós tagállamnak kötelessége, de mégis megadva minden olyan segítséget egy magyar vállalkozásnak, egy kis- és közepes vállalkozásnak, amely segítséget egy német vállalkozás a német kormánytól, egy osztrák vállalkozás az osztrák kormánytól megkap. Miért nem okoz az Európai Bizottságnak problémát, mondjuk, az építőipari piac koncentráltsága tekintetében az, hogy egy osztrák építőipari cég viszi el az összes osztrák építőipari munka 80 százalékát? És miért emlegetnek piackoncentrációt ott, ahol a magyar építőiparnak kevesebb, mint 50 százaléka a magyar vállalkoz ások által elvégzett munkák aránya? Mi ezt egy legitim vitának tartjuk, és azt gondoljuk, hogy egy önmagát patriótának valló kormányzat esetében kötelesség is ilyen lépéseket megtenni, betartva az uniós szabályokat. Az NFÜ bukása kapcsán egy olyan rendszer t örököltünk 2010ben, amelynek a működésével akkor sem voltunk elégedettek. Azt mondtuk akkor, hogy nincs más lehetőség, 201314 fordulójáig el kell vinni egy rendszert, mert az európai uniós pályázati rendszerbe hétévente egyszer van lehetőség belenyúlni . Ez 2014ben megnyílt, és ezt a kérdést, azt gondolom, megnyugtatóan rendeztük. (16.00) Az offshorekérdésre visszautalva: 2013. augusztus 12én Lázár miniszter úr volt az, aki az NFÜ miniszterelnökségi átvételét követően azonnal elrendelte az összes támo gatott esetében ezt a vizsgálatot. Az NFÜ honlapján, illetve most már a Széchenyi 2020as honlapon megtalálják az összes olyan céget, projektet, ami a mi megítélésünk szerint megbukott ezen a vizsgálaton, és mindegyik esetében elindult egy szabálytalansági eljárás, ahol az irányító hatóság hozott egy döntést
