Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 5. csütörtök (114. szám) - A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény, valamint az azzal összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - APÁTI ISTVÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2219 végre túlárazásokkal minimum hűtlenkezelésgyanús eseteket, de természetesen magát a klasszikus korrupciót sem lehet kizárni - mi más oka van az ötszörös, nyol cszoros túlárazásoknak? Hadd mondjak néhány példát ezzel kapcsolatosan, kerüljön be a jegyzőkönyvekbe, hangozzék el itt a Ház falai között is, hogy milyen munkát végez az önök kormánya vagy végrehajtó személyzete a fizikai határzár építése környékén. És el őrebocsátom, hogy a Jobbik álláspontja nem változott a kerítést illetően. Az utóbbi hetekben a Jobbikkal kapcsolatban hol simicskázások, oligarcházások meg kovácsbélázások közepette nagyon óvatosan kell bánnunk a szavakkal. A kerítést támogattuk, a kerít és fontos, szükséges, ha most kellene szavazni, most is támogatná a Jobbik frakciója. Nem a kerítés meglétével van bajunk, hanem a költségvetésével, a közpénzek pazarló felhasználásával. Ugyanis ez nem azt jelenti, hogy a szükséges költségek sokszorosát fe lemésztheti egy ilyen beruházás, ez pedig egy ilyen dögkeselyű, hiéna, gátlástalan mentalitás, hogy az emberek bizalmával, a nemzeti, adott esetben a nemzetközi bizalommal, ha nem is a nemzetközi politikai szereplők, de több más ország választópolgáraina k, emberi közösségeinek növekvő bizalmával visszaélve herdálják el tízmilliárd szám az adófizetők pénzét. Három hónap titkolózás után - közbeszerzési törvény nélkül is megy ez a titkolózás - adták ki azokat az adatokat, azokat az elszámolásokat, tisztelt k épviselőtársaim, amiből vagy a lopásgyanús túlárazások, vagy a teljes káosz bontakozik ki. Hogy mire vezet az, ha közbeszerzési eljárások nélkül szereznek be anyagokat, még egy ilyen fontos beruházásnál is, mint a kerítésépítés, arra hangozzék el itt néhán y példa. A körülbelül bruttó 600 forintos NATO pengés drótot 2800 forintért is meg tudták venni. Az egyébként 300400 forintos láthatósági mellényeket 2400 forintért is meg tudták venni. Képesek voltak 350 darab lakatra 1 millió 200 ezret kifizetni. Előre nem tervezett költségekre - hogy egy nagyobb tételt is mondjak - 500 milliót, egészen elképesztő gyenge alábontással. Egy korábbi kérdésemre azt válaszolták, hogy katonai sátrakat nem kell beszerezni, mert a honvédség raktáraiban rendelkezésre áll. Aztán k iderült, hogy 84 milliót erre is sikerült valahogy eltapsolni. A legjobbkocsma.huról rendeltek 5,5 millió forintért szervizautót. Tetszik érteni? A legjobbkocsma.huról. Aztán tovább is van, mondom még. Vezeték nélküli távközléssel foglalkozó cégtől rend eltek segédanyagokat, eszközöket. A drótfonat, dróthuzal, illetőleg a pengés drót mennyiségét hol tonnában, hol folyóméterben vagy kilométerben, hol pedig tekercsdarabszámban határozták meg, hogy az egyszerű ellenzéki képviselő a lehető legnehezebben tudj a követni ezeket az elszámolásokat. Sok helyen nem írták oda, hogy pontosan milyen mennyiségről volt szó. Bérleti konstrukció után nem írták oda a bérlet időtartamát, a hónapra, napra levetített pontos bérleti időszakot. Maximum 56 millió forintért megvás árolható cölöpverő gépeket megvettek 30 millió forintos darabáron. Hármat megvettek 90 millióért, majd egy másik tételsoron lehet látni, hogy hatot béreltek 30 millióért. Hát akkor most a bérlet érte volna meg jobban, vagy az adásvétel érte volna meg jobba n? Valószínűleg egyébként a bérlet, hiszen aligha hiszem, hogy kerítésépítésen túl tömegesen kell cölöpverő gépeket használni. Látják, tisztelt képviselőtársaim? Idevezet az, ha törvényi vagy parlamenti bizottsági felhatalmazással nem kell közbeszerzési el járásokat lefolytatni, ezért vannak nagyon súlyos kétségeink a kivételi köröket illetően. Megjegyzem, tekintettel arra, hogy a Jobbik számára is fontos az innováció és a kutatásfejlesztés, ezért az erre vonatkozó kivételi körbe sorolást, minden rossz érzé sünk, rossz tapasztalatunk, az előbb említett kerítésépítéssel kapcsolatos nagyon súlyos, sokmilliárdos visszaélések ellenére el tudjuk fogadni, nem akarunk a kutatásfejlesztés és az innováció kerékkötőjévé válni. El tudjuk azt is fogadni, hogy bizonyos u niós forrásokat költsünk el értelmes célokra, ne kössük meg a kezünket, ne váljunk saját magunk ellenségévé a tekintetben, hogy ezek a pénzek
